A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Magyarországi Roma Parlament és az Európai Roma Jogok Központja – figyelemmel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának 2008. június 17. napján közzétett jelentésére is – közös nyilatkozatot tett közzé egyes önkormányzatok tudatosan jogsértő segélyezési gyakorlatával kapcsolatban.

Elfogadhatatlannak és törvényellenesnek, a jogállamiság szellemével súlyosan ellentétesnek tartjuk, hogy egyes önkormányzatok – így különösen Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes képviselő-testületei – tudatosan megszegve az Alkotmány rendelkezéseit – olyan feltételekhez kötik egyes szociális támogatások folyósítását, amelyek nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, és amely feltételek elvi szinten sem képesek a probléma kezelésére.” – hangzik a jogvédő szervezetek állásfoglalása.

Munkavégzésért segélyt adni ellenkezik a munkáért munkabér jár elvével, ugyanakkor az ilyen gyakorlat számos adó és társadalombiztosítási szabálytalanságot eredményez, és ahogy azt az elmúlt hetekben láthattuk, az előítéletek mélyítéséhez vezet.

A szociális segélyezés rendszerének anomáliái a mélyszegénységben élő rétegeket érintik. Ugyanakkor a jogvédők egyet értenek a kisebbségi biztos azon megállapításával, hogy az önkormányzatok törvénytelen gyakorlata és rendeletei – a magyarországi szegénység szerkezete miatt – a magyarországi cigányságot a nem cigány lakossághoz képest lényegesen nagyobb arányban hozzák hátrányosabb helyzetbe, így közvetett diszkriminációt valósítanak meg.

A jogvédő szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy a rendszeres szociális segély megállapításának jelenleg is feltétele a munkavégzés. Erre csak akkor nem kerül sor, ha az önkormányzat nem tud megfelelő közcélú munkát felajánlani. Amennyiben sor kerül ilyen jellegű munkavégzésre, akkor a segélyezés szünetel, a munkavégzés fejében pedig munkabér jár.

Álláspontjuk szerint a gyermekvédelmi támogatások megvonásának szankcióként történő alkalmazása helyett a meglévő gyermekvédelmi intézményrendszer rendeltetésszerű és professzionális működtetése jelenthet megoldást a problémákra.

Csatlakozva a kisebbségi biztos jelentéséhez, a jogvédők kérik a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy szakértők és jogvédő szervezetek bevonásával átfogó kommunikációs stratégiát alakítson ki a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére, tekintse át a szociális segélyezést és foglalkoztatást rendező jogszabályokat, és alakítson ki olyan szabályozási rendszert, amely széles társadalmi és szakmai konszenzuson alapul.