Az Európai Parlament szigorítaná a bővítés feltételeit

Az EP külügyi bizottsága által kedden (2008. június 24.) jóváhagyott jelentés hangsúlyozza: a további országok felvételénél az unió „befogadóképességét” is figyelembe kell venni. A jelentésben az eddigieknél pontosabban határozták meg azokat a követelményeket, melyeket a csatlakozni kívánó országoknak és az EU-nak is teljesítenie kell a további bővítéshez.

A jelentés – melyet még a plenáris ülésen is el kell fogadniuk a képviselőknek – ugyanakkor leszögezi, hogy az unió eddigi kötelezettségvállalásait tiszteletben kell tartani. Ezzel elsősorban a nyugat-balkáni országoknak korábban tett ígéretekre céloz a dokumentum.

Az unió eddigi bővítései „általában rendkívül sikeresek voltak, amelyekből a régi és az új tagállamok egyaránt profitáltak” – olvasható az Elmar Brok (néppárti, német) által készített jelentésben. Az Európai Unió további bővítése során azonban meg kell találni az optimális egyensúlyt a szervezet geostratégiai érdekei, a politikai következmények és az unió integrációs kapacitása között.

A jelentésben szereplő „integrációs kapacitás” négy elemből tevődik össze: a csatlakozó államoknak hozzá kell járulniuk az EU politikai céljaihoz, és nem akadályozhatják azt; az intézményeknek hatékonyságát nem veszélyeztetheti a bővítés; a megfelelő pénzügyi forrásoknak rendelkezésre kell állniuk; megfelelő kommunikációs stratégiát kell követni, hogy a közvéleményt tájékoztathassák a bővítésről.

A bizottság emlékeztetett arra, hogy a belső reformok véghezvitelét elengedhetetlennek tarja a hatékonyság megőrzéséhez, ugyanakkor a Lisszaboni Szerződésre nem történt explicit utalás a szövegben. A képviselők leszögezték, hogy a csatlakozás előfeltételének tartják, hogy a belépni szándékozó országok megoldják belső problémáikat, különös tekintettel a területi és alkotmányos kérdésekre.

Az Európai Uniónak szoros kapcsolatokat kell ápolnia az „európai perspektívával” rendelkező szomszédaival, ugyanakkor az Európai Szomszédságpolitikában való részvétel nem vezet szükségszerűen a teljes jogú tagság eléréséhez – írja a jelentés. A dokumentumban foglaltak különösen Ukrajnát és Moldovát érintheti érzékenyen. Ezek országok jelenleg az EU szomszédságpolitikájának részesei, de már jelezték, hogy a teljes jogú uniós tagságot tekintik céljuknak.

Az EU bővítése a Lisszaboni Szerződést elutasító írországi népszavazás után került reflektorfénybe, miután több uniós vezető is úgy nyilatkozott, hogy a szerződés hatályba lépése nélkül nem vehetőek fel további tagállamok a szervezetbe.

Jelenleg hivatalosan Horvátország, Macedónia és Törökország rendelkezik tagjelölti státussal, míg Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró és Szerbia hosszú távon kapott ígéretet a teljes jogú tagság elnyerésére.

Eközben Milo Djukanovics montenegrói elnök bejelentette, hogy országa 2012-re az Európai Unió tagjává kíván válni. A fekete hegyek országának kormányfője szerint a „nemcsak a Nyugat-Balkán országainak, de az EU-nak is a legjobb érdeke, hogy ezen országok csatlakozzanak hozzá.”

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ