Kisvállalkozási törvényt javasolt a Bizottság

2008.06.26. BruxInfo

Tíz vezérelv megvalósulását célzó és négy fő kezdeményezést tartalmazó kisvállalkozási törvényre tett javaslatot a Bizottság.

Ha elképzelései valósággá válnak, új betűszóval ismerkedhetünk meg a társasági jogban: az SPE rövidítés az európai kisvállalati formát jelzi majd egy-egy cégnév mögött.

A Bizottság többször elhalasztotta már a kisvállalkozások életének megkönnyítését célzó javaslatcsomag közzétételét, június 25-én azonban végre előállt a nagy érdeklődéssel várt kezdeményezéseivel. Brüsszel célja az elképzelésekkel az, hogy csökkentse az EU 23 millió kis- és középvállalkozásának hátrányát az Unió 41 ezer nagyvállalatával szemben és segítse működésüket minden lehetséges területen. Ahogy José Manuel Barroso bizottsági elnök fogalmazott: „A kisvállalkozói törvény egy lépés a vállalkozók Európájának irányába. (...) A törvény célja, hogy segítse a kisvállalkozások virágzását, és hogy a legjobbakat olyan rajtpozícióba helyezze, ahonnan sikerrel indulhatnak a világ meghódítására”.

Jóllehet az EU vállalatainak 99%-a kkv (legfeljebb 250 főt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió euró árbevételű vállalat), a jogszabályok nagy része és a közigazgatási eljárások nem tesznek különbséget a vállalati méret alapján. Ennek következtében a 23 millió kkv-nak gyakran ugyanazon adminisztratív kötelezettségeknek kell eleget tennie, mint a 41 ezer európai nagyvállalatnak. Az elmúlt években azonban a kkv-k hozták létre az új munkahelyek 80%-át az EU-ban. Jelentőségük tehát kulcsfontosságú a jövőbeli fejlődés szempontjából, s a mostani bizottsági kezdeményezések éppen azt célozzák, hogy hosszú távú munkahelyteremtési képességük teljes egészében érvényesülhessen.

Barroso bizottsági elnök a csomag ismertetésekor nem győzte sorolni az attól várt pozitív hatásokat. "Mit fog jelenteni mindez? Figyelmesebb közigazgatást, kevesebb késedelmesen kifizetett számlát, jobb hozzáférést a pénzügyekkel, az innovációval és a képzésekkel kapcsolatos támogatásokhoz, alacsonyabb áfát a helyben nyújtott szolgáltatásokra, valamint jobb hozzáférést a közbeszerzési megrendelésekhez. A csomag részeként a kkv-k hozzáférést kapnak az európai magántársaságok statútumához, hogy csökkenjen a bürokrácia és javuljon az átláthatóság.” Charlie McCreevy, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos kijelentette: „Azt várom a Tanácstól és az Európai Parlamenttől, hogy gyorsan megegyezésre jussanak a Bizottság javaslatáról.”

A javaslatcsomag négy új jogszabályt tartalmaz. Egyrészt csoportmentességi rendeletet alkot a kkv-k állami támogatására. Ez az ígéretek szerint egyszerűsíteni fogja az eljárásokat és csökkenteni fogja a költségeket. Növelni fogja a kkv-k támogatásainak intenzitását, és megkönnyíti a kkv-k számára, hogy a képzési, kutatás-fejlesztési, környezetvédelemi támogatásokból és a támogatások egyéb formáiból részesüljenek.

A második elem az európai magántársaságok statútumának létrehozása. Ez lehetővé teszi az „európai magántársaság” (Société privée européenne, SPE) alapítását, amely valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján működhet. Kidolgozásának az volt a célja, hogy csökkentsék a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-kra jelenleg nehezedő terhet, hiszen azoknak különböző cégformában kell létrehozniuk leányvállalataikat minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet kívánnak folytatni.

A gyakorlatban az SPE azt jelentené, hogy a kkv-k a vállalataikat ugyanolyan formában hozhatnák létre függetlenül attól, hogy saját tagállamukban, vagy egy másikban folytatnak-e tevékenységet. Az SPE-forma választása a vállalkozónak időt és pénzt takarít meg a jogi tanácsadás, a menedzsment és az adminisztráció tekintetében. Az SPE forma alternatíva lehet egy magyar kkv számára a kft-vel szemben, vagy egy németnek a GmbH-val szemben.

Az SPE forma alkalmazása számos előnnyel járhat a kkv-k számára - ígéri a Bizottság. Rugalmas, de átlátható társasági formát jelent, s lehetővé teszi egy kkv számára, hogy minden tagállamban ugyanazzal a menedzsmentszerkezettel, ugyanazzal a működési elvekkel hozza létre leányvállalatát (ez nyilván jelentősen csökkenti a jogászi közreműködés költségeit). Nincs azonban szó arról, hogy a több tagállamban való működés az SPE-forma választásának feltétele lenne. Egy kisvállalat akkor is megalapítható lesz európai magánvállalatként, ha működésében (talán csak kezdetben) semmiféle határon átnyúló elem nincsen. Az SPE rövidítés az ilyen cégek számára is olyan megjelölést tesz lehetővé, amely az egész EU-ban könnyen felismerhető és elismert lesz.

A Bizottság azt szeretné, ha minél több SPE jöjjön létre - ezt célozza például az is, hogy a minimális alaptőke mindössze 1 euró lesz ennél a társasági formánál. Kimondatlanul ugyan, de a brüsszeli agytrösztöt nyilván az is motiválja, hogy ne ismétlődjön meg az európai részvénytársaság (SE) több éves vesszőfutása. SE-ből ugyanis a lehetőség megteremtését követő első néhány évben egész Európában mindössze néhány tucatot hoztak létre.

A mostani bizottsági kezdeményezés harmadik eleme az áfakulcsokra vonatkozik. A Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok csökkentett HÉA-kulcsokat vessenek ki a helyben nyújtott szolgáltatásokra, ideértve a munkaigényes szolgáltatásokat is, amelyeket főként kis- és középvállalkozások nyújtanak. Ez a színfalak mögött elsősorban Franciaország követelésére került be a csomagba, amely már régóta szeretné elérni, hogy az éttermi szolgáltatásokat a normálkulcsnál kisebb áfateher sújtsa. Kérdéses azonban, hogy ténylegesen megvalósulhat-e ez a javaslat, hiszen adózási kérdésekben a Tanácsban egyhangú döntéshozatalra van szükség.

Brüsszel végezetül negyedik elemként a késedelmes fizetésekről szóló irányelv módosítását tervezi 2009-re. Ennek az lenne a célja, hogy segítsék annak megvalósulását, hogy a kkv-k felé fennálló tartozásokat az előírt 30 napos határidőn belül kiegyenlítik.

A fenti négy jogszabály-kezdeményezés mellett tíz alapelv egészíti ki a június 25-én bemutatott bizottsági csomagot. Brüsszel szerint ezeknek az alapelveknek kell vezérelnie a szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását az EU és a tagállamok szintjén. Ide tartozik például az, hogy az üzleti kudarc esetén biztosítani kell a lehetőséget az újrakezdéshez, könnyíteni kell a finanszírozáshoz jutást, és lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat lehetőségekké alakítsák át.

Végezetül a kisvállalkozói törvény új megoldásokat vázol fel a vállalkozásindítás iránti érdeklődés fokozására és a vállalkozóibb szemlélet kialakítására, különösen a fiatalok körében. A vállalkozásindítás iránt érdeklődő fiatalok számára most már rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy valamennyi időt töltsenek el egy külföldi kkv-nál a frissen elindított „Erasmus – Ifjú vállalkozók” program keretében. Ez segít készségeik fejlesztésében és hozzájárul az európai kkv-k közötti kapcsolatépítéshez. Hasonló mobilitási programok kidolgozása van folyamatban gyakornokok részére is.

Kedvezőek az első reakciók

Jó munkaeszköznek minősítette az európai kkv-politika számára a bizottsági javaslatcsomagot a kis- és középvállalkozások valamint a kézműipar közös európai ernyőszervezete (UEAPME). Szerinte azonban a siker nagymértékben a tagállamokon múlik, illetve azon, hogy a 2009-es választásokhoz közeledve mennyire lesznek cselekvőképesek az érintett intézmények. A kezdet mindenesetre biztató: "A Bizottság olyan átfogó csomagot tett le az asztalra, amely minden főbb követelésünket érinti, noha nem mindig abban a formában, amelyben szerettük volna" - közölte Andrea Benassi, az UEAPME főtitkára.

A nagyvállalati munkaadók érdekképviseleti szerveként ismert BusinessEurope hasonló hangnemben reagált. „A kisvállalati törvény helyesen azonosítja be a szükséges prioritásokat a kkv-k növekedési potenciáljának felszabadításához, de a megvalósítás a kulcs. (...) Ahhoz, hogy a törvény több legyen, mint egy újabb kommunikáció a kkv-politikáról, rendkívül fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok beváltsák ígéreteiket a szakpolitikák megfelelő formálása terén” - fogalmazott a BusinessEurope közleménye.

Örülök, hogy a Bizottság végre meggyőződött arról, hogy az SPE-javaslat hasznos az egységes piac számára” - reagált a javaslatcsomagra Klaus-Heiner Lehne, az Európai Parlament néppárti frakciójának német tagja, a téma egyik parlamenti jelentéstevője. Az EP már 2007. februárjában kérte az SPE-javaslat közzétételét a Bizottságtól. „Üdvözlöm a javaslatot. Késett, de nem jött túl későn” - fogalmazott Lehne.

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ