Horvátországot nem éri hátrány az ír „nem” miatt

2008.06.30. BruxInfo

Nicolas Sarkozy francia elnök harcos megnyilvánulása - mely szerint nem lesz további bővítés, amíg életbe nem lép a Lisszaboni Szerződés – ellenére sem fenyegeti rövid távon egyik állam csatlakozási törekvéseit sem az ír elutasítás, különösképpen nem a csatlakozási tárgyalásokban legelőrébb tartó Horvátországéit.

Noha a Lisszaboni Szerződés írországi leszavazását követően a franciák mellett a németek és a luxemburgiak is felvetették és előrevetítették, hogy nem lesz további EU-bővítés, amíg nem tisztázódik annak intézményi háttere, az Európai Parlament külügyi bizottsága a csúcsot követő kedden elfogadta a német kereszténydemokrata Elmar Brok bővítésről szóló jelentését. Ebben az EP megerősítette a három tagjelölt ország, Horvátország, Törökország és a Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia, valamint további balkáni országok, így Szerbia, Montenegró, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó „európai perspektíváját”. A június 19-20-i brüsszeli EU csúcson a tagállamok hasonlóképpen „európai perspektívát” kínáltak a szigorú feltételek teljesítése esetén a csatlakozni vágyóknak.

Az ír népszavazás óta két-két új tárgyalási fejezetet nyitottak meg Horvátországgal és Törökországgal egyaránt, melyhez minden esetben beleegyezésüket adták a Huszonhetek. Sem Nicolas Sarkozy, sem Angela Merkel német kancellár nem mondta azt, hogy ne folytatódjanak a tárgyalások, csak azt, hogy ne lehessen csatlakozni az intézményi háttér tisztázása nélkül.

A bővítés kapcsán kivárás van, s az októberi vagy a decemberi EU-csúcson várható döntés a hogyan továbbról a szerződés kapcsán, melyről a mostani találkozón állapodtak meg a tagállamok. Szakértők szerint szinte biztosra vehető, hogy mire a tárgyalásokban legelőrébb járó horvátok a célegyenesbe érnek, lesz megoldás. Különben az EU-nak a horvátok felvételénél sokkal nagyobb problémával kell szembenéznie, jelesül az Unió válságával.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ