Osztrák szkepticizmus is nehezítheti a „lisszaboni” ratifikációt

2008.06.30. BruxInfo

Miközben a spanyol alsóház elsöprő többséggel megszavazta a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, a cseh államfő úgy vélekedett, hogy a dokumentum az ír „nem” után már nem fog életbe lépni, az osztrák kancellár pedig nem zárta ki egy újabb népszavazás lehetőségét sem.

A spanyol parlament alsóháza csütörtökön 322-6-2 arányban támogatta a Lisszaboni Szerződés megerősítését; a dokumentum teljes ratifikációjához azonban még a szenátusnak is áldását kell adnia. A felsőház eredetileg szeptember végén vagy október elején vette volna napirendre az ügyet, ám az ellenzéki Néppárt vezetője, Mariano Rajoy javaslatára a szenátus már júliusban szavazni fog a Szerződésről.

Spanyolország az első ratifikáló tagállam azóta, hogy az Európai Tanács résztvevői legutóbbi ülésükön abban maradtak: október 15-i találkozójukon részletes beszámolóval szolgálnak majd a negatív eredménnyel végződött írországi népszavazás tanulságairól. Mindeközben Nagy-Britanniában, ahol a parlament június 18-án ratifikálta a dokumentumot, a legfelsőbb bíróság elutasította a milliárdos Stuart Wheeler keresetét, mely népszavazás kiírását sürgette ez ügyben a brit kormánytól.

Osztrák szkepticizmus

Alfred Gusenbauer osztrák kancellár közölte, ha az ír leszavazást követően bármiféle változtatást hajtanak végre a Szerződésen – mely az osztrák érdekekre is hatással lehetne –, akkor a szöveget népszavazásra kell bocsátani Ausztriában. (Az osztrák parlament még május közepén ratifikálta a Szerződést.) A Kronen Zeitungban megjelentett nyílt levelében a politikus rámutat, hogy Ausztriában jelenleg szkeptikusan viszonyulnak az emberek az EU-hoz. „Miután az osztrákok nagy hányada 1994-ben az uniós tagság mellett szavazott, napjainkban a bizonytalanság és időnként az elutasítás hangulatát érzékeljük” – hangsúlyozza a szociáldemokrata kancellár levele.

A dokumentum ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert a koalíciós partner néppártiak körében. Ursula Plassnik külügyminiszter például nagy hibának nevezte a népszavazás kiírására való felhívást, és úgy vélte, hogy az csupán Európa-ellenes hozzáállást kíván palástolni. Hannes Swoboda, a szocialisták alelnöke az Európai Parlamentben azonban a Der Standardnak nyilatkozva azt emelte ki, hogy a túlságosan negatív közvélemény miatt a Szerződés módosítása és újbóli parlamenti ratifikációra bocsátása „nem menne át”. Swoboda szerint hasonló viták folynak jelenleg Görögországban és Hollandiában is, s – hangsúlyozta – a szociáldemokraták javaslata más tagállamokat is hasonló ígéretek megtételére fog ösztönözni.

Elemzők szerint ugyanakkor a népszavazás meglebegtetése csak belpolitikai célú lépés volt a kancellár részéről, hiszen ha például az írek formális kimaradási záradékokat kapnának néhány politikai területen, az szerintük nem módosítaná a Lisszaboni Szerződést, mert más országokat egyáltalán nem érintene. Mások arra mutatnak rá, hogy a népszavazás kiírása nem biztos, hogy a legjobb válasz lenne a növekvő szkepticizmusra Ausztriában.

Klaus tovább temeti a Szerződést

Vaclav Klaus cseh államfő közben egy lapinterjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a Lisszaboni Szerződés „nem léphet hatályba”. A spanyol El País-nak nyilatkozva az euroszkeptikusként ismert politikus azt mondta: katasztrofális következményekkel járna Európára nézve, ha megkísérelnék figyelmen kívül hagyni az írországi „nem”-et, és nyomásgyakorlással, valamint politikai manipulációval próbálnák a Szerződés útját egyengetni. „Mivel a Szerződést valamennyi uniós tagállamnak egyhangúlag kell jóváhagynia, és egy már elutasította (a dokumentumot), a ratifikáció végeredménye is hasonló lesz. A cseh szavazattal vagy nélküle, a Lisszaboni Szerződést nem fogják ratifikálni” – hangoztatta Klaus.

Mirek Topolanek cseh kormányfő mindazonáltal derűlátásának adott hangot a szöveg cseh ratifikációja miatt, melynek kimenetele most leginkább a cseh alkotmánybíróság ítéletétől függ.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ