A cseh kormány úgy véli, a unió új intézményi szerződése nem ellentétes az ország alkotmányával, ezért annak jóváhagyását javasolja az ország alkotmánybíróságának. A prágai alkotmánybírák ősszel döntenek a szerződésről.

„A Lisszaboni Szerződés semmilyen alapvető változást nem okoz a demokratikus jogrend működésében” – áll abban a jogi szakvéleményben, melyet a kormány a múlt héten juttatott el az alkotmánybírósághoz. Hasonlóan nyilatkozott Alexandr Vondra Európa-ügyekért felelős miniszter is.

A bíróság várhatóan szeptemberben vagy októberben hoz döntést, így kedvező eredmény esetén a cseh parlament még azelőtt befejezheti a szerződés ratifikációját, hogy 2009. január 1-jén az ország átvenné a Tanács soros elnöki tisztét.

A 200 fős alsóházban várhatóan gond nélkül átmenne a szerződés, a 81 fős felsőházban azonban az euroszkeptikus Polgári Demokrata Párt van többségben. Ráadásul a szerződést még a hírhedten euroszkeptikus Vaclav Klaus államfőnek elnöknek is alá kell írnia.

Prágának mindenestre jól jön, hogy a szerződés nem fog hatályba lépni 2009 januárjában, mivel így a Tanács soros elnökeként „egyedül” vezetheti az uniót, nem kell osztozkodnia a hatáskörökön a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új tisztség, az Európai Tanács állandó elnöki posztjának betöltőjével.

Az írországi „nem”-et követően Franciaország, Németország valamint az Európai Bizottság is a ratifikáció folytatására szólította fel a tagállamokat. A cseh alkotmánybíróság kedvező ítélete esetén Írország egyedül marad a szerződést becikkelyező többi a tagállammal szemben – ahogyan az a 2001-ben aláírt Nizzai Szerződés esetében is történt.

Eközben Alfred Gusenbauer osztrák kancellár bejelentette, hogy országukban is népszavazásra bocsátják a Lisszaboni Szerződést, ha az írek miatt olyan változatást hajtanának végre a dokumentumon, amely befolyásolja Ausztria érdekeit. Ursula Plassnik külügyminiszter ugyanakkor elhibázott lépésnek tartaná a referendum kiírását.

Ezidáig 16 országban fejeződött be teljesen a ratifikáció, míg további 3 országban (Finnország, Lengyelország és Németország) már csak az elnök aláírása hiányzik.