Parkolási problémák

2008.07. 4. Jogi Fórum / Antal Attila

A közelmúlt hangos parkolási botrányai nyomán a Magyar Demokratikus Unió és civil szféra közösen adott hangot a parkolási helyzet tarthatatlanságának.

A nyilvánosságra került korrupciós bűncselekmények, illetve a már ismert jogi aggályok egész sora, ismételten rámutattak arra, hogy a társadalom közérzetének szempontjából fontos, és prioritást élvező feladattá lépett elő a parkolás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata és újra szabályozása. A mostani rendszer megbukott és ebben a formában a további működtetése a szükséges erkölcsi és szakmai hátteret is nélkülözi. Kérjük, hogy a kormány soron kívül vegye napirendre az ügyet, nevezzen ki kormánybiztost és hozzanak létre egy vizsgáló bizottságot. Amíg a rendszer tiszta működése ezt nem teszi újra elfogadhatóvá, szüntessék meg a fizető parkolást.” – áll a Magyar Demokratikus Unió közleményében.

Háttér

Budapest Főváros Közgyűlése 1993. március 11-én fogadta el a közterületi parkolásfejlesztési koncepciót, melynek célja a minél rövidebb idejű lakossági parkolás elősegítését szolgáló fizető övezeti parkolási rend bevezetése volt. A koncepció elfogadásakor a fővárosi önkormányzat feladat - és hatáskörét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) és a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény (főv. tv.), illetve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) rendelkezései határozták meg.

A parkolásfejlesztési koncepció, illetve az említett rendelkezések alapján született meg a (Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1993. (XII.27.) Főv. Kgy. rendelet. A rendelet - többszöri módosításokkal 1995. július 1-től, tíz évig - 2005. VI. 30-ig volt hatályban.

2005. július 1-én lépett hatályba a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 19/2005. [IV.22.] Főv. Kgy. rendelet, melynek célja többek között a főváros közútjain a levegőszennyezés és zajterhelés csökkentése, a forgalom csillapítása; a közutakon történő várakozás egységes, átlátható, racionális és méltányos szabályozása.

Budapesten 1999-ben alakult meg a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása /FÖPT/ a VI., VII. és a VIII. kerület részvételével, amelyhez 2001-ben további négy budai kerület is - I., II., XI. és a XII. kerület - csatlakozott. Az FÖPT a parkolás üzemeltetésére 2000-ben nyílt pályázatot hirdetett, melyet a Centrum Parkoló Kft. nyert el tíz évre. Így a főváros I.,II.,VI.,VII.,VIII.,XI. és XII. kerületei közterületi parkolóhelyeinek üzemeltetését a Centrum Parkoló Kft. biztosítja, az általa alapított céltársaság, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. közreműködésével. Budapest területein egyéb parkolási társaságok is végeznek parkolás üzemeltetést.

Nincs új a nap alatt

A parkolási helyzet anomáliáival az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese is foglalkozott az OBH 1495/ 2006 számú beadvány kapcsán.

Ekkor az ombudsman általános helyettese kezdeményezte az illetékes önkormányzati szerveknél, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket, különös tekintettel annak érdekében, hogy

  • a parkolási társaságok megfelelő módon tájékoztassák a fizetésre kötelezetteket pótdíjfizetési kötelezettségük beálltáról;
  • a parkolási társaságok az általuk kiküldött fizetési felszólításokban ne csak a nyilvántartásukban való szerepléssel, hanem egyéb, a magyar perjog bizonyításra vonatkozó rendelkezéseinek is megfelelő módon bizonyítsák a követelésük alapjául szolgáló szabálytalan parkolási eseményeket;
  • a parkolási társaságok a panaszok kivizsgálása során a teljeskörű tájékoztatásra törekedjenek az autósok irányában;
  • az egyazon helyen és időben történő parkolás során történő ismételt pótdíjazás pontos szabályozásra kerüljön;
  • a parkolási szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatása megfelelő legyen – jól látható, minden szükséges információt tartalmazzon -, a parkolóautomatákon található, illetve a közlekedési táblák jelzései ne legyenek félrevezetőek; és
  • az ombudsmani megkereséseket időben és teljeskörűen teljesítsék.

Az ombudsmani vizsgálatra az adott lehetőséget, hogy a parkolási társaság közszolgáltatás nyújt, melynek vonatkozásában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálati hatáskörrel rendelkezik. Az ombudsman vizsgálata a következő jogsértéseket és visszásságokat tárta fel.

Újabb gyakorlat

A közelmúlt „parkolással” kapcsolatos eseményei közül kettő érdemel figyelmet. Az egyik szerint a fővárosi parkolótársasá­gokkal perben álló autósok ügyében fordulat következett be. Másodfokú ítéletében a Fővárosi Bíróság6 ugyanis bizonyítottság hiányában elutasította a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás keresetét azon autósok ellen, akiket a parkolási díj megfizetésének elmulasztása miatt perelt be a cég. A parkolási társulás olyan adatlapot nyújtott be bizonyítékként, amelyen az autó típusa, rendszáma, színe, a parkolás helye és időpontja, valamint egyéb adatok szerepeltek. A bíróság másodfokon azt állapította meg, hogy ezek csak azt bizonyítják, hogy a társaság egy adott autóról milyen adatokat rögzített és tart nyilván saját rendszerében. Azonban az adatbevitel ellenőrizhete­tlensége miatt önmagukban alkalmatlanok a bizonyításra. A társaság fényképet is csatolt bizonyítékként, de a képen szereplő időpont korábbi volt, mint a parkolójegyen szereplő lejárati idő, ezért a képet a bíróság nem fogadta el bizonyítékként. Az eddigi joggyakorlat a legtöbb esetben elegendőnek találta a társaságok által benyújtott bizonyítékokat, a Fővárosi Bíróság azonban most az autósoknak adott igazat. Az ítélet után várhatóan megszakad az a korábban alkalmazott gyakorlat, miszerint a parkolótársaság állításainak alátámasztására pusztán a perben becsatolt adatlap elegendő lenne.

A másik fontos esemény az volt, hogy a jogalkotó úgy döntött, hogy az egy évnél korábbi parkolási bírságokat lehet csak behajtani. A bírósági eljárások alapja, hogy azok, akik nem fizették meg a parkolási összeget, pótdíjbefizetési felszólítást kaptak. A befizetés után egy nyugta igazolta, hogy a tartozást kiegyenlítették az autósok; ezt a nyugtát kérik a társaságok több év távlatából, amivel az autósok nagy része már nem rendelkezik, ezért kerülnek bíróságra az ügyek. A határidő eddig is egy év volt, de elévülési jellegű, azaz megszakadhatott, most pedig feltétel nélkül jogvesztő, azaz semmilyen címen nem szakadhat meg.

A törvénymódosítás kimondja: bírósághoz csak akkor lehet fordulni ilyen ügyben, ha a parkolástól az ügy bíróságra adásáig nem telik el egy évnél több.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
KÖZLEKEDÉS
OMBUDSMAN