A rendőrség biztosította a gyülekezési jog érvényesülését, eleget tett objektív alapjogvédelmi kötelezettségének, amikor professzionális módon igyekezett megvédeni a szombati bejelentett rendezvényeken résztvevőket. Dr. Szabó Máté szerint ugyanakkor a rendőrök és a felvonulók megdobálása elfogadhatatlan, a büntetőjog által szankcionált cselekmény, amely nem tartozik a véleményszabadság védett körébe.

Az országgyűlési biztos munkatársainak helyszíni tapasztalatai szerint a rendőrség megfelelő eszközökkel akadályozta meg, hogy összekeveredjenek az egy időben és részben azonos helyszínen megtartott rendezvények résztvevői, illetve biztosította, hogy a rendezvények helyszínét mindenki biztonságban elhagyhassa. A rendőrség csaknem teljes egészében élt a törvényben biztosított lehetőségeivel. Az ombudsman nem lát lehetőséget ennél hatékonyabb védelem biztosítására jogállami eszközökkel.

A Hősök terén a be nem jelentett demonstráció feloszlatása jogszerű volt, mert az egyértelműen elvesztette békés jellegét.

Az országgyűlési biztos szerint nem tartozik a békés gyülekezéshez való jog, vagy a véleménynyilvánítási szabadság által védett körbe a tojásokat, köveket, Molotov-koktélokat, a testi épségre is veszélyes más tárgyakat dobáló személyek magatartása.

Az ombudsman hangsúlyozza, hogy jogállamban az alapvető jogokat nem csak a hatóságoknak, hanem minden állampolgárnak tiszteletben kell tartania. A demokrácia alapja a társadalmi béke fenntartása, amely elsősorban az állampolgáron múlik. A társadalmi béke fenntartását nem szolgálja, ha az egymással ellentétes beállítottságú, világnézetű társadalmi csoportok úgy próbálják véleményüket, politikai céljaikat kommunikálni, hogy azzal más társadalmi csoportok meggyőződését sértik.

Dr. Szabó Máté az Alkotmánybíróság gyakorlatára utalva rámutat, hogy ha a politikai élet alakítói elkötelezettek az Alkotmány alapértékei mellett, és következetesen megnyilvánulnak a kirekesztő nézetekkel szemben, akkor kifejezésre juttatják, hogy minden megsértett csoporthoz tartozó megfelelő támogatást és védelmet kap a politikai közösségtől. Ilyen környezetben a gyűlölet, a megvetés és az ellenérzés hangjai elszigetelődnek, jelentéktelenné válnak és nem képesek jogsérelmet okozni.

Az ombudsman tovább folytatja vizsgálatát, ugyanis a “konkuráló” rendezvényekre vonatkozó szabályozás hiánya a gyülekezéshez való joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozza magában.

A gyülekezési jog biztosításával kapcsolatos rendőrségi intézkedések megítélése során kizárólag alapjogi és rendőrszakmai szempontok vehetőek figyelembe. A biztos ezért arra is felhívja a figyelmet, hogy amíg e szakmai szempontok maradéktalanul érvényesülnek, indokolatlan a rendőrség tevékenységének politikai jellegű értékelése, mert az akár egyfajta politikai megfelelési kényszerhez is vezethet.