2008. július 11-én mutatták be Budapesten a Standard Eurobarometer 69. felmérést, amely az európai közvéleményt mutatja be 2008 tavaszán. Összefoglaljuk a legfontosabb eredményeket, különös tekintettel az intézményekbe vetett bizalom alakulására.

Ahogyan az elmúlt évben hírül adtuk a Standard Eurobarometer Magyarországról készített nemzeti jelentése a magyar polgárok az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről alkotott véleményét vizsgálja és hasonlítja össze az EU területén élők véleményével (a 27 tagállam átlagában).

A feldolgozás során az egyes nyilatkozatokat és véleményeket Magyarország és más tagállamok (valamint 3 tagjelölt ország – Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) adataival, továbbá az EU 27 tagállamának átlagával is összehasonítja a felmérés, amely a 2008. március 25. és május 4. között végzett kutatások (30 országra kiterjedően, 30170 lakos megkérdezésével) eredményeit tartalmazza. Az Eurobarometer felmérésit a TNS Hungary végezte el, s Duránszkai Gábor, a TNS Hungary ügyvezető igazgatója mutatta be. A bemutatót követően Almássy Kornél (MDF), Szent-Iványi István európai parlamenti képviselő (SZDSZ) és Kovács László beszélgetett arról, hogy mi lett volna egy, a Lisszaboni Szerződésről szóló esetleges magyar népszavazás kimenetele.

Helyzetértékelés

Az Eurobarometer legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a magyarok pesszimizmusa továbbra is csúcsot dönt az EU tagjai és tagjelölt államai sorában, még a korábbi eredményekhez képest is romlott 2008 tavaszára. A felmérésben résztvevő országok közül csak a bolgárok előzik meg hazánkat borúlátásban.

Változatlan az a jelenség, hogy Magyarországon leginkább a legfiatalabb korosztályok és a legmagasabb képzettségi szinttel rendelkezők elégedettek életükkel. A jövőt tekintve is ezek a csoportok bizonyultak a legoptimistábbaknak. Összességében azonban a magyarok kevesebb, mint ötöde gondolja, hogy javulni fog az életminősége egy éven belül.

A magyar lakosság nem csupán a saját életét tekintve pesszimista, de a hazai gazdasági élet alakulásában és a munkavállalási lehetőségekben és körülményekben sem számít sok jóra a közeljövőben: a megkérdezettek kevesebb, mint 10%-a hisz a kedvező gazdasági változásokban. Az EU polgárai ezeken a területeken is jóval nagyobb arányban bizonyultak optimistának.

Az EU megítélése – fagyos hangulat

2008 tavaszán a megkérdezettek alig több mint 1/3-a érezte azt, hogy az ország számára hasznos volt a csatakozás. Ez azt mutatja, hogy a tagsággal kapcsolatos korábbi lelkesedés hazánkban erős szkepticizmusba csapott át néhány év leforgása alatt. A csatlakozás idején az EU-tagság még a magyar megkérdezettek több mint fele számára kedvező fordulatnak tűnt, 2008 tavaszán már csak a megkérdezettek harmada gondolkodott hasonlóan. Ezzel szemben az EU lakosságának fele még mindig kimondottan pozitívan értékeli hazája tagságát.

A tagságot előnyösnek tartók arányánál valamivel magasabb azoknak az aránya, akikben bevallásuk szerint pozitív kép él az EU-ról. Még többen helyezkedtek semleges álláspontra ennél a kérdésnél. A diákok az egyetlen csoport, akiknél a megkérdezettek több mint fele szerint hasznos hazánk számára az EU tagjának lenni.

2008 tavaszán az Eurobarometer külön kitért arra, hogy a tagságot pozitívan vagy negatívan megítélők milyen érveket tudnak felsorakoztatni álláspontjuk mögött. Ennek során kiderült, hogy a magyarok csalódottságának fő oka az, hogy úgy érzik, hazánknak nincs jelentős befolyása az EU-ban hozott döntésekre.

Az EU-tagságot pozitívan értékelő megkérdezettek közül a legtöbben úgy gondolják, hogy az EU hozzájárul a magyar gazdaság fejlődéséhez és új munkahelyeket teremt. A tagságot hasznosnak értékelők harmada azt is megemlítette, hogy az EU-tagság elősegíti az országok együttműködését és csaknem ennyien mondták, hogy az EU hozzájárul a békéhez és biztonsághoz. A magyar megkérdezettek többségének az EU az utazás, a tanulás és a munkavállalás szabadságát jelenti.

Intézményi bizalom – csökkenő trendek

A magyarok több mint fele úgy nyilatkozott, hogy bízik az EU-ban, s ez jelentősen meghaladta azok számát, akik bármely nemzeti intézményünkben bíznak. Ezzel együtt is: jelentősen csökkent 2008-ra az EU-ba vetett bizalom aránya a korábbi évek tapasztalataihoz képest.

Az intézmények támogatottsága vonatkozásában az EU-t a rendőrség követi: a megkérdezettek valamivel kevesebb mint fele bízik a rendvédelmi szervben. Ez az arányszám is folyamatosan csökken: 2007 tavaszán még a magyarok több mint fele bízott a rendőrségben. Jelentős bizalomvesztést könyvelhet el a honvédség és az igazságszolgáltatás egyaránt.

Ugyancsak erőteljesen csökkent a kormányba és a parlamentbe vetett bizalom: mindkettőben megbízott az emberek 1/5-e 2007 őszén, de mára az előbbire csak 13%, az utóbbira 15% tudott bizalommal tekinteni. A politikai pártok támogatottsága nem változott: a rendkívül alacsony 10%-on maradt.

Bár rendkívül alacsony a kormányba vetett bizalom aránya is, a megkérdezettek mégsem szánnak az EU-nak olyan szerepet, amellyel befolyásolhatná a kormány döntéseit hazai vonatkozású kérdésekben. A magyarok a megélhetésüket közvetlenül érintő kérdésekben (egészségügy, nyugdíjak, oktatás és adóügyek) nem örülnének az uniós szerepvállalásnak. Azokon a területeken viszont, amelyek nemzetközi befolyást tesznek szükségessé vagy jelentős befektetést igényelnek, lemondanának a nemzeti kormány szerepéről az EU javára (tudományos és technológiai kutatás, kül- és biztonságpolitika, terrorizmus elleni harc).

Az EU intézmények támogatottsága tekintetében az EU-polgárai leginkább az Európai Parlamentben bíznak, ettől azonban nem sokkal marad el az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság támogatottsága sem. Az említett intézmények közül az Európai Tanács élvezi a legkisebb bizalmat.

Azok, akik nem bíznak az EU intézményekben, többnyire azzal indokolták azt, hogy ezen intézmények túlságosan távol esnek a hétköznapi emberektől és nem jut el róluk elég információ a nyilvánossághoz.

Az Eurobarometer kitért arra is, hogy tájékozottak a megkérdezettek az EU aktuális körülményei vonatkozásában. Ennek során kiderült, hogy az EU polgárainak mindössze 1/5-e hallott Szlovénia soros elnökségéről és arról sem tudnak többet, hogy Franciaország következik. A soros elnökség intézményéről a megkérdezettek fele rendelkezett információval. A kérdések során az is kiderült, hogy megkérdezettek mintegy 1/4-e szerint 15 tagállamból áll az EU.

Az EU jövője

A vizsgálatok során kiderült, hogy az EU átlagában a megkérdezettek jóval több mint fele optimistán tekint a jövőbe. A magyar megkérdezettek valamivel több mint fele bizonyult derűlátónak.

A magyarok többsége az EU fejlesztésének valamennyi területét támogatja, legnagyobb arányban a védelmi- és biztonságpolitikát, majd a közös külpolitikát, a további bővítést és az Európai Monetáris Uniót.

Az Unió bővítését illetően a megkérdezettek elsősorban azon országok felvételét támogatnák, akik eddig még nem jelezték csatlakozási szándékukat és kevésbé lelkesek a csatlakozni kívánó országokat illetően.

A magyar megkérdezettek véleménye árnyaltabb volt: az összes tagország közül hazánk támogatja leginkább Horvátország csatlakozását. Jóval kevésbé vagyunk lelkesek a többi hozzánk közel eső országot illetően: többséget csak Montenegró kapott, legkevesebben Szerbiát és Montenegrót szeretnék EU-tagként köszönteni. A magyarok 45%-ban támogatják a török tagságot, ez az arány EU-s szinten 1/3 körül mozog.

Politikusi vélemények

Kovács László uniós biztos az adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: az Európai Unióról alkotott vélemény nagyban függ a saját élethelyzet alakulásától – aki elveszti a munkahelyét, az negatívabban ítéli meg az EU-t. Az is befolyásolja az emberek véleményét, hogy ismerik-e a közösségi intézmények működését – tette hozzá. A biztos szerint az ír népszavazással kialakult helyzetre mihamarabb megoldást kell találni, amelyben a Tanácsnak nagy szerepe lehet. Érzése szerint a kérdésről a közeljövőben ismét népszavazást lehet tartani a zöld szigeten.

Szent-Iványi István liberális európai parlamenti képviselő a sajtóértekezleten elmondta: jól esik látni, hogy a közösségi intézmények közül az Európai Parlament iránt a legnagyobb az állampolgárok bizalma. Az is biztató, hogy a magyar lakosság most már a környezetvédelmet is fontosnak tartja. A magyarok föderalisták, mert messze az EU-átlagon felül támogatják a közös védelempolitikát is – fűzte hozzá. A Lisszaboni szerződés magyar népszavazásra bocsátása kapcsán elmondta a politikus, kétséges, hogy egy ilyen népszavazás – ha csak az Eurobarometer számadatait tekintjük is – eredményes lenne, ha azonban elegendő választópolgár menne el szavazni, akkor a politikus szerint elfogadnák a magyarok a Szerződést.

Almássy Kornél, az MDF alelnöke, akit az Országgyűlés tagjaként hívtak meg a szervezők a sajtóértekezletre, kiemelte: sokkolták a magyar mutatók, bár az nem újdonság, hogy a magyarok a legpesszimistábbak. A magyar népszavazás kapcsán egyetértett Szent-Iványi Istvánnal abban, hogy kétséges az eredményességhez szükséges arány, de az elfogadás tekintetében nem osztotta a liberális politikus optimizmusát.