Magyar Helsinki Bizottság: a tojásdobálók elleni eljárások megszüntetésének negatív következményei lehetnek

2008.07.17. MTI

A melegfelvonuláson tojást dobálók elleni szabálysértési eljárások megszüntetésének negatív következménye lehet a hasonló, vagy még fenyegetőbb cselekmények elszaporodása - mondta a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.

Ebből a bírói döntésből éppen a generális prevencióra, azaz az általános megelőzésre vonatkozó megfontolások hiányoznak” - jegyezte meg Pardavi Márta.

Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése a büntető törvénykönyvben szabályozott bűncselekmény, melynek megállapítása során bírói mérlegelés kérdése, hogy milyen magatartások összessége valósíthatja azt meg. Nem ragadható ki önmagában a tojásdobálás az események sorából, ehhez szervesen hozzátartozik az ellentüntetők fenyegető fellépése, trágár mocskolódása, ami összhatásában korlátozhatja a demonstrálók szabadságjogait. Ebben a kérdésben a vizsgálandó bizonyítékok sorába tartozhat a gyülekezési jogukkal élni kívánók vallomása arról, hogy ők maguk hogyan élték meg a történteket - fejtette ki a szakember.

A melegfelvonulás előtt a korábbi tapasztalatok alapján a Helsinki Bizottság más civilszervezetekkel együtt kérte a rendőrségtől, hogy tegyen meg mindent a felvonulók gyülekezési jogának és testi épségének biztosítása érdekében. A demonstráció után a Helsinki Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendőrség hatékonyan és szakszerűen lépett fel, megvédte a felvonulók gyülekezéshez és testi épséghez való jogát, a rendőri védelem nélkül pedig feltehetően súlyos, erőszakos cselekményekre is sor került volna - mondta a jogvédő.

A melegfelvonulás után a Helsinki Bizottság más civilszervezetekkel együtt javasolja a büntető törvénykönyv nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszakra vonatkozó paragrafusának módosítását, kiterjesztését más társadalmi csoportok, így például a melegek védelmére is. Ha ugyanis a cselekménynek például vélt vagy valós szexuális megkülönböztetéssel összefüggő indítéka van, akkor súlyosabban minősül.

Pardavi Márta szerint a gyülekezési joggal kapcsolatos májusi alkotmánybírósági döntés ugyan formálisan nem teremtett jogalkotási kényszert a parlament számára, hiszen csupán kivett bizonyos passzusokat a gyülekezési törvényből, így például a bejelentésre vonatkozó háromnapos határidőt, tartalmilag azonban azzal, hogy a rendőrséghez kerültek széles mérlegelési, döntési jogkörök, mégis törvényhozási kényszerhelyzet állt elő.

Nyilvánvaló, hogy egyértelműbb szabályozásra van szükség, melynek kialakításához a jelenleginél színvonalasabb, szakszerűbb, politikai megfontolásoktól kevésbé terhelt vitákra lenne szükség. Szabályozni kellene többek között a spontán gyülekezést (flash mob), vagy az egymással versengő - ugyanarra a helyre, ugyanabban az időben, ellentétes célkitűzéssel meghirdetett - demonstrációk miatt kialakult helyzetet - mondta a Helsinki Bizottság szakembere.

Azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor egy közszereplő nyilvános szónokként lép fel, és esetleg nemcsak bekiabálást, füttyszót kell elviselnie, de egy-egy tojást is hajítanak felé, a jogvédő elmondta: ebben az esetben semmiképpen sem lehet szó a gyülekezési jog korlátozásáról.

Az egyes eseteket pedig külön-külön kell mérlegelni abból a szempontból, hogy a véleményszabadság ily módon való kinyilvánítása vajon együtt jár-e mások jogainak, méltóságának, becsületének, vagy akár testi épségének sérelmével, mert ha igen, az már nem férhet bele a véleménynyilvánítás szabadságába. Ebben az esetben tehát a tojásdobás jogellenesnek minősíthető - tette hozzá.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
HELSINKI BIZOTTSÁG