Csaló állásközvetítők

Havonta körülbelül félszáz magyar munkavállaló lesz csaló állásközvetítők áldozata az uniós tagállamokban. Legtöbbször saját honfitársaik csapják be a más országban munkát kereső magyarokat - mondta Oláh Lajos, a Külügyminisztérium osztályvezetője.

Egyre több, hetente tíz-tizenöt megtévesztett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és konzulátusokat azokban az uniós országokban, amelyek megnyitották munkaerő-piacukat - mondta Oláh Lajos, a konzuli érdekvédelmi és jogi osztály vezetője.

A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de találkoztak ilyen esetekkel az új tagállamokban, így például Csehországban is - tette hozzá.

A visszaélések miatt a Külügyminisztérium tájékoztatási kampányt szorgalmaz a munkaügyi tárcával és a munkaügyi központokkal közösen. Az akció részeként a legnagyobb hirdetési újságokban is felhívják majd a munkavállalók figyelmét a veszélyekre.

A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók a csábító álláshirdetéseket általában Magyarország olyan régióiban jelentetik meg, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan nem tudnak ellenállni az ajánlatnak, és akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak - mondta az osztályvezető.

A hamis álláshirdetéseket általában arról könnyű felismerni, hogy túl sok jót ígérnek. Így például a legtöbb ilyen hirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget; a kinti minimálbérnél több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok pénz jár. A hirdetésekben általában azt is leírják, hogy a munkavállalónak semmilyen idegen nyelvet nem kell beszélnie - mutatott rá.

A tárca egyebek mellett azt tanácsolja a külföldre készülő munkavállalóknak, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a munkaközvetítőt és a munkáltatót is; minden esetben oda-vissza vegyék meg a menetjegyet; legyen elég pénz náluk a kinnmaradáshoz; a szerződést csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat; továbbá ne fizessenek az állásközvetítőnek.

Amikor ugyanis az álláskeresők, a jól hangzó ígéretek csábításának engedve megérkeznek külföldre, még a beígért munkaszerződés megkötése előtt a magukat munkaközvetítőnek kiadók jelentős pénzt kérnek tőlük a szállásért és a közvetítésért, majd a következő napon eltűnnek. A becsapott munkavállalóknak ilyenkor általában már a kint maradásra és a visszaútra sincs pénzük. Az esetek másik részében a munkakörülmények elviselhetetlenek, ezért kényszerülnek menekülni a munkavállalók - összegezte a külügyminisztériumi tapasztalatokat az osztályvezető.

Kiemelte: a magyar konzulok ilyenkor megpróbálnak segíteni a bajbajutottakon, kölcsönt azonban csak a legvégső esetben adhatnak a hazajutáshoz. A diplomaták általában közreműködnek a hazaút megszervezésében, emellett felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, tanácsokat adnak a jogi kérdésekben, ügyvéd- és tolmácskeresésben.

Nem lehet pontosan megmondani, hogy a konzulátusokra háruló jelentősen megnövekedett munkateher mellett mennyi pluszköltséget jelent a magyar államnak a becsapott munkavállalók hazajuttatása. Annyi tudható, hogy tavaly 77 alkalommal adtak kölcsönt a konzulok a hazajutáshoz, ez az esetek legfeljebb öt százalékát jelenti - mondta Oláh Lajos.

Jogi háttér

Magyarországon a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételét és folytatásának feltételeit a 118/2001. [VI. 30.] Korm. rendelet szabályozza.

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő cégeket a székhelyük szerinti megyei (fővárosi) munkaügyi központ veszi nyilvántartásba. A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A munkaügyi központnak az általa nyilvántartásba vett kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása többek között tartalmazza a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét; a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, székhelyét, telephelyét is.

A munkaügyi központ a nyilvántartásba vett adatokról a Foglalkoztatási Hivatalt negyedévenként tájékoztatja. A munkaügyi központ és a Foglalkoztatási Hivatal által vezetett nyilvántartásba - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartása mellett - bárki betekinthet, és arról másolatot kérhet.

A munkaerő-közvetítő cégek után tehát az álláskereső a magyar munkaügyi központoknál érdeklődhet. A károsult, becsapott állampolgár pedig a rendőrségen eljárást kezdeményezhet.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ