Belgrád tagjelölti státuszt szeretne az EU-tól

2008.07.23. BruxInfo

Belgrád legkésőbb a jövő év első felében tagjelölti státuszt szeretne kapni az Európai Uniótól – jelentette be kedden Vuk Jeremic szerb külügyminiszter azt követően, hogy a belgrádi hatóságok letartóztatták Radovan Karadzicot, az egyik legkeresettebb délszláv háborús bűnöst. Az EU27-ek nagykövetei várhatóan még júliusban dönteni fognak a Belgráddal áprilisban aláírt megállapodás ideiglenes végrehajtásáról.

Belgrád célja, hogy lehetőség szerint még idén, de legkésőbb a jövő év első felében tagjelölti státuszt kapjon az Európai Uniótól – közölte kedden Brüsszelben Vuk Jeremic szerb külügyminiszter, aki nem titkolta, hogy országa újabb pozitív lépést vár az EU-tól a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic letartóztatásáért.

A következő logikus lépés az EU részéről a még áprilisban aláírt társulási és stabilizációs megállapodás ratifikálása és az abban foglalt elsősorban kereskedelmi intézkedések ideiglenes végrehajtásának megkezdése lenne. Olli Rehn az Európai Unió bővítési biztosa szerint Karadzic elfogásával – amit fontos mérföldkőnek nevezett – a Bizottság számára megértek a feltételek az ideiglenes megállapodás végrehajtására. A tagállamok azonban nem mindegyike készült fel még erre – derült ki az EU27-ek külügyminisztereinek keddi tanácsülésén, ahol több külügyminiszter is arra hivatkozott, hogy kormányától mandátumot kell kapnia erre vonatkozóan. Mint Bernard Kouchner az EU soros elnökségét ellátó Franciaország külügyminisztere sajtóértekezletén elmondta, a tagállamok nagykövetei még kétszer találkoznak a július végi nyári szünetig, hogy meghozzák a döntést a kérdésben. Göncz Kinga magyar külügyminiszter szerint nem volt olyan delegáció, amely nyilvánosan nem tartotta volna elegendőnek Karadzic letartóztatását és a boszniai szerb hadsereg egykori vezérének elfogásától tette volna függővé a társulási és ratifikációs megállapodás (SAA) ideiglenes életbe léptetését.

Olli Rehn bővítési biztos ugyanakkor utalt arra, hogy Belgrád a hágai nemzetközi bírósággal való teljes körű és folyamatos együttműködés nélkül nem reménykedhet gyors tagjelölti státuszban. Emlékeztetett rá, hogy minden országnak előbb kézzel fogható eredményeket kell felmutatnia az SAA-egyezmény végrehajtásában, mielőtt a kapcsolatok a következő szintre, a tagjelölti státusz megadására lépnének. „Ennek a folyamatnak a ritmusát nem előre rögzített határidők, hanem a feltételek teljesítésének üteme határozza meg” – szögezte le a bővítési biztos. Bizottsági források emlékeztettek rá, hogy a tagjelölti státusz megadásához előbb a Tanácsnak fel kell kérnie a Bizottságot a hivatalos vélemény elkészítéséhez, ami rendszerint egy évet vesz igénybe.

Vuk Jeremic mindenesetre fogadkozott, hogy országa folytatja erőfeszítéseit a még szabadlábon lévő két háborús bűnös – köztük Ratko Mladic – kézre kerítésére. Bernard Kouchner francia külügyminiszter nagyon jó jelnek nevezte a boszniai szerbek egykori vezetőjének elfogását, de azt is jelezte, hogy ezzel még nem teljesült az Európai Unió minden igénye. Göncz Kinga küölügyminiszter fordulópontnak nevezte Karadzic elfogását, ami szerinte felgyorsítja Szerbia közeledését az EU-hoz. A történtek szerinte utólag megerősítik, hogy az Unió helyes politikát alkalmazott Szerbiával szemben, amikor bátorította a demokratikus erőket.

A szerb külügyminiszter bejelentette, hogy a csütörtöki kormányülés elé terjesztik azt a javaslatot, amelynek értelmében visszatérnének állomáshelyükre azok a szerb nagykövetek, akiket Belgrád rendelt haza tiltakozásul Koszovó elismerése miatt. Vuk Jeremic azt is értésre adta, hogy bár országa továbbra is ragaszkodik területi integritásának fenntartásához, nem tervez olyan lépéseket, amelyek veszélybe sodornák a térség stabilitását.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BŰNÜLDÖZÉS
EURÓPAI UNIÓ