Az illegális színesfém-hulladék kereskedelem áll a célkeresztjében a Zöld Kommandó akciósorozatnak, mely során a zöldhatóságok április elejétől június végéig több mint 400 helyszíni ellenőrzést hajtottak végre, és összesen 9,26 millió Ft bírságot szabtak ki 2030 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt.

Az akciósorozat célja, hogy feltárja a szabálytalan és környezetkárosító színesfém-hulladék begyűjtést, és gátat vessen a színesfém-lopásoknak és az illegális autóbontásoknak is.

Júniusban is folytatódtak a Zöld Kommandó ellenőrzései, miután Szabó Imre környezetvédelmi miniszter zéró toleranciát hirdetett a zöldbűnözéssel szemben. Ezzel lezárult az akciósorozat második üteme, melyben a színesfémhulladék átvevőhelyeket ellenőrizték, júliustól pedig – az átvevők ellenőrzése során szerzett információkra is alapozva – már az átadói kör célzott vizsgálatát végzik a felügyelőségek. Emellett a zöldhatóságok vizsgálataikat kiterjesztik a környezetkárosító festékek és lakkok kezelésére, forgalmazására is az autófesték-forgalmazóknál és importőröknél.

2008. júniusában 137 új helyszínt ellenőrzött a zöldhatóság, az ellenőrzések több mint fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetőeljárást. Továbbra is jellemzően a vashulladékok, gépjárművek illegális kezelése miatt kellett fellépnie a Zöld Kommandó munkatársainak. Júniusban a felügyelőségek összesen 6,58 millió Ft bírságot szabtak ki 1983 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt. A színesfémhulladék átvevőhelyek 28%-a nem rendelkezett az ehhez szükséges engedéllyel. Kilenc esetben közvetlen környezetkárosítást, illetve nyomait tárták fel a felügyelőségek.

Az akciósorozat indulása óta eltelt három hónap alatt – április és július között – több mint 400 helyszíni ellenőrzést hajtott végre a Zöld Kommandó. Az ellenőrzött színesfém-hulladék átvevők mintegy harmada nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, és több esetben a hulladék is illegális eredetűnek bizonyult. Az engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 36 esetben haladta meg a 10 tonnát, és 24 esetben pedig a 100 tonnát. Az ellenőrzött hulladék mennyisége hozzávetőlegesen 6-8 ezer tonna. A feltárt hulladék 110 esetben volt alapvetően vasfém, és 30 esetben jellemzően veszélyes hulladék. Az ellenőrzések több mint fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetőeljárást, összesen 9,26 millió Ft bírságot szabtak ki 2030 tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt.

A Közép-Duna-völgyi zöldhatóság Salgótarjánban és vonzáskörzetében tartott célzott ellenőrzéseket az ottani rendőri szervek segítségével összeállított lista alapján. Az ellenőrzést egyszerre három – a rendőrség és a felügyelőség dolgozóiból álló – akciócsoport végezte egy időben, egy összehangolt ellenőrzési terv alapján. A helyszínt a rendőrség biztosította, a zöldhatóság hulladékgazdálkodási szakembere pedig az ellenőrzés szakmai részét végezte. Az akció során tíz telephelyet ellenőriztek, ebből nyolc helyszínen nem a telep nem tudta felmutatni a szükséges engedélyeket, így a felügyelőség eljárást kezdeményezett. Az egyik telephelyen a helyszínen tapasztaltak miatt a rendőrség is eljárást indított a felügyelőséggel párhuzamosan.

A szegedi központú felügyelőség is a rendőrség közreműködésével tartott ellenőrzést Izsákon és Imrehegyen, ahol három helyszínen is illegális autóbontást végeztek. Izsákon egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő telephelyen szétdarabolt és részben lecsupaszított kábelt találtak, amelyet feltehetőleg a MÁV-tól tulajdonítottak el. A rendőrség a helyszínen lefoglalta a kábelt és megindította az eljárást. Több helyszínen égetés nyomait tapasztalta a felügyelőség, azaz az illegálisan begyűjtött hasznosítható hulladékokról a szabadban égették le a műanyag hulladékot.

A szolnoki székhelyű felügyelőség tájékoztatása szerint az általuk eddig ellenőrzött fémbegyűjtő telephelyekre magánszemélyek igen jelentős mennyiségű fémanyagot szállítanak be (évi 50-100 tonna közötti, de gyakran 100 tonna feletti beszállított mennyiség). Alapos a gyanú arra is, hogy az így megszerezett igen jelentős bevétel adózatlan maradt, ezért a felügyelőség felveszi a kapcsolatot az adóhatósággal is. További probléma, hogy a begyűjtést nagyban folytató személyek olyan – egyébként a személyi igazolványukban ténylegesen szereplő – ingatlan címet adnak meg hulladék átadáskor, ami lakatlan volt, vagy más lakcímét adták meg.