RPA: törvénytelen volt a soroksári rendőri intézkedés

2008.07.23. MTI

Törvénytelennek, szakszerűtlennek és emberi jogi szempontból is elfogadhatatlanak tartja a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) a múlt heti soroksári rendőri intézkedést.

Szikinger István, az alapítvány ügyvédje az RPA szerdai budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: július 17-én hajnali 2 órakor fegyveres kommandós egységek rontottak roma családokra Soroksáron, ahol gyerekekre, asszonyokra, betegekre és idősekre fegyvert szegeztek majd órákon át feltett kézzel térdepeltették őket az udvaron. Az ügyvéd, aki egyben a családok jogi képviselője is, közölte, hogy beadvánnyal fordult a Független Rendészeti Panasztestülethez, amelyben kérte az ügy kivizsgálását.

Kijelentette: nem diszkriminációs vagy roma ügyről van szó, hanem emberi jogi kérdésről, az akciónak ugyanis "nem volt rasszista hangulata". A rendőrségi törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy mit kell tennie, miként kell eljárnia a fegyveres szervezetnek egy körözött személy elfogásakor, illetve felkutatásakor - tette hozzá.

Az ügyvéd azt mondta: az akció során a rendőrség nem közölte az érintettekkel, hogy milyen célból vonták intézkedés alá őket, és mint a későbbi közleményből kiderült, a körözött gyanúsítottakat csak "felkutatni", nem pedig elfogni akarták, így nem is lett volna joguk behatolni a lakásokba.

Megjegyezte, az akció után két nappal kiadott rendőri tájékoztatás előbb emberölés, majd később halált okozó testi sértés, illetve rablás gyanúsítottjaira vonatkozott, és semmi nem utalt arra, hogy a körözött személyek fegyverrel rendelkeznének, vagy esetleg a lakásokban tartózkodnának.

Hozzáfűzte: a rendőrség nem megalapozottan gyanúsítható embereket keresett, mert akkor azoknak már eljárás alatt kellene állniuk, így csak házkutatást kellett volna tartani, és ennek tényét közölni az érintettekkel.

A felkutatásra a körözési törvényt kell alkalmazni - jelezte, majd azzal folytatta, hogy ha nem a körözöttek felkutatása, hanem elfogása zajlott volna az intézkedés során, akkor a rendőröknek ugyan joguk lett volna behatolni a lakásba, de azt is kizárólag a rendelkezésre álló információkhoz mérhető erők alkalmazásával tehették volna. A térdepeltetés, a gyermekekre és felnőttekre való fegyverfogás, a kéz hátracsavarása és a kutyák megfélemlítésre való alkalmazása nem kényszerítő intézkedés, mert a jog ilyet nem ismer, "hanem a civilizált emberi viselkedés határát súrolja, és ez mélyen elítélendő" - fogalmazott Szikinger István, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi jogvédő szerveztek és az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a térdepeltetés sérti az emberi méltóságot.

Véleménye szerint a "durva törvénysértés és durva magyarázkodások" mellett szakmaiatlan is volt az intézkedés, ugyanis nem tudták a rendőrök, hogy kit keresnek, és ha az intézkedés alá vont emberek információval rendelkezhettek volna a körözött személyekről, ki kellet volna hallgatni őket.

A büntetőjogász szerint a rendőrség nem gondolta végig, hogy az ilyen jellegű intézkedéseknek milyen társadalmi hatása lehet: az állampolgárok ugyanis egy megalázó és sértő intézkedés után nem lesznek segítőkészek, a gyermekek, akikre fegyvert fognak, ellenszenvet érezhetnek majd a rendőrség iránt, a sajtó sokszor félremagyarázó híradásainak hatására pedig felerősödik a cigányellenes hangulat.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint szükségszerű, törvényes és jogszerű volt a soroksári rendőri intézkedés, ugyanakkor felmerült, hogy az akció során szakmai hiányosságok történtek, ezért Bodnár Zsolt, a főkapitány bűnügyi helyettese hétfőn kezdeményezte, fegyelmi eljárás keretében tisztázzák az akciót irányító parancsnok felelősségét.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNÜLDÖZÉS
RENDŐRSÉG