Még akkor is jogellenes a munkahelyi feketelisták nyilvánosságra hozatala, ha ahhoz a listán szereplő munkavállaló hozzájárult. Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ugyanis a feketelistán történő adatkezelés révén elért cél nem felel meg az adatvédelmi törvényben rögzített úgynevezett célhoz kötöttség elvének, vagyis nem tekinthető jogszerűnek – írta hétfői számában a Népszava.

Az ombudsman a szégyentáblákkal kapcsolatos állásfoglalását egy állampolgári beadványra alkotta meg és tette nyilvánossá hivatala honlapján. A beadványt megfogalmazó azért kérte a biztos álláspontjának kialakítását, mert a munkáltató egy “szégyentáblát” helyezett el a munkahelyen, melyen a munkavállalók munkáját minősítette olyan megjegyzésekkel, mint: “Te még rejtett értékünk vagy, de számítunk a munkádra!” – olvasható a lapban.

A munkáltató értékítélete csak első pillantásra tűnik méltányosnak – tüzetesebb vizsgálat után nyilvánvaló, hogy a munkáltató így nyilvánította ki a véleményét, hogy nem elégedett az alkalmazott munkavégzésével – írta a Népszava.

“Az ön beadványában ismertetett mondat a munkavállalóra vonatkozó véleménynek minősíthető, melyből az ön beadványa szerint az érintettre vonatkozó következtetés (mint a munkavégzés minősítése), a gyenge munkateljesítmény egyértelműen kiolvasható” – idézte a lap a Szabó Máté által a beadványozónak írtakat, aki a továbbiakban megállapította azt is, hogy ez a minősítés az adatvédelmi törvény szerint személyes adata az érintettnek, és csak akkor továbbítható harmadik személynek, ha ahhoz az érintett előzetesen hozzájárul.