Csökkenő illegális migráció

2008.07.30. MTI

Magyarországon az első félévben 19 százalékkal csökkent az illegális migráció a tavalyi év hasonló időszakához képest. Sikeres volt az ország felkészülése a schengeni övezethez csatlakozásra - közölte Samu István vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese keddi sajtótájékoztatóján.

Mint mondta, az első félévben több mint 3.400 esetben derítettek fel a rendőrök illegális migrációt. Tájékoztatása szerint a belső, schengeni határokon - Ausztria, Szlovákia és Szlovénia felé - 78 százalékkal kevesebb volt az illegális migráns, a külső határokon azonban 28 százalékkal nőtt a felderített illegális migráció.

Emlékeztetett rá: korábban nagyon erős volt a belső határok térségében a migrációs tevékenység, a schengeni csatlakozás óta azonban Magyarország külső határain kell kiszűrni az illegálisan vagy jogtalanul az EU-ba tartókat. Emiatt terelődött át az illegális migráció az ország külső - ukrán, román, szerb és horvát - határaira, és a számok azt mutatják, hogy jól funkcionál a külső határ.

Megjegyezte: az illegális migránsok állampolgárságáról elmondható, hogy a tavaly a lista élén álló szerb, moldáv és ukrán illegális migránsok száma 2008 első felében csökkent. Nőtt viszont a pakisztáni és szomáliai - és kis mértékben az iraki - illegális migránsok száma, ők jellemzően Ukrajna felől próbálnak meg Magyarország - és így az EU területére jutni.

Samu István az embercsempészet első féléves adatairól szólva elmondta, hogy a szerb és a román határszakaszon nagyobb az embercsempészek aktivitása. Csökkent azonban az embercsempészek aktivitása az ukrán szakaszon. Ennek hátterében az állhat, hogy az itt érkező pakisztániakat, szomáliaiakat és irakiakat csak az ukrán-magyar határig kell az embercsempészeknek kísérniük, az országhatárt átlépve ugyanis egyből menekültstátust kérnek.

Az embercsempészek továbbra is döntően románok, magyarok és szerbek, illetve török, szerb vagy román születésű német állampolgárok.

A hamis okmányokkal belépésre jelentkezők száma a tavalyi év első hat hónapjához képest összességében 1.021-ről 723-ra csökkent, részben azért, mert a felderítési hatékonyság javulása miatt már nem éri meg az ukránoknak hamisított olasz tartózkodási engedélyekkel próbálkozni a magyar határőröknél.

A tavalyihoz képest az első hat hónapban jelentősen, 48-ról 235-re nőtt azok száma, akiket feltartóztattak a határon, mert valamilyen ok miatt kitiltották őket az EU vagy Magyarország területéről.

A tábornok beszélt a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) történt csatlakozás eredményeiről is. Eszerint az elmúlt hat hónapban - jellemzően a szerb és a román határszakaszon - 2.180 "találata" volt a magyar rendőröknek, vagyis ennyi esetben jelezte a rendszer, hogy a be- vagy kilépni szándékozót az uniós országokban valamilyen okból keresik, vagy már kitiltották őket a térségből.

A találatok döntő többsége - 1.259 eset - a beutazási és tartózkodási tilalom alá eső személyeket jelezte: ők azok, akiket kitiltottak az unió területéről, de vissza akartak térni. Körözött személyt 389 esetben jelzett a rendszer.

Volt azonban 250 olyan eset is, amikor olyan személy akart belépni vagy kilépni a határon, akit valamely uniós ország hatósága "leplezetten figyelt". Az EU biztonsági szolgálatai ugyanis gyanú esetén jelzésekkel láthatnak el személyeket a SIS-ben, hogy értesüljenek róla, hogy mikor lépik át az unió határát.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNMEGELŐZÉS
EURÓPAI UNIÓ
RENDŐRSÉG
MIGRÁCIÓ