Az Európai Unió minden egyes lakosának heti három eurójába kerülne annak a 2020-ig szóló átfogó klímavédelmi és zöldenergia-csomagnak a végrehajtása, amelyet január 23-án fogadott el az Európai Bizottság. A javaslatról a szlovén elnökség alatt kezdődtek meg a tárgyalások, amelyek várhatóan a francia félév végén eredményeznek majd kompromisszumot.
Az Európai Bizottság január 23-án terjesztette elő javaslatát arra az átfogó klímavédelmi- és zöldenergia csomagra, ami a portugál José Manuel Barroso vezette testület ötéves mandátumának fő műve lehet. Az öt különböző jogszabályi javaslatból és több ajánlásból álló kezdeményezés-csomag az Európai Tanács 2007. márciusi ülésén elfogadott rendkívül ambiciózus klímavédelmi és energiapolitikai célkitűzések gyakorlati megvalósítását irányozza elő. Az Európai Unió célja, hogy a világ államai a 2009. decemberében Koppenhágában tartandó klímakonferencián ambiciózus vállalásokat tegyenek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, azt elérendő, hogy a légkör felmelegedése az évszázadban ne haladja meg 2 Celsius fokkal többel az iparosodás előtti hőmérsékletet. Az EU azt szeretné, ha a fejlett ipari államok 30 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalnának a 2013 és 2020 közötti időszakban az 1990-es (kiotói vállaláshoz) képest, de 20 százalékos csökkentést akár egyoldalúan is kész megtenni.
Emlékeztetőül: az állam- és kormányfők tavaly márciusban megegyeztek, hogy EU-szinten jogilag kötelező célokat szabjanak meg a tagállamoknak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentésére, a megújuló energiaforrások és külön is a bioüzemanyagok használatának növelésére és az energiahatékonyság javítására. Az akkor elfogadott politikai megállapodás értelmében – aminek végrehajtását a Bizottság 2008. januári javaslatai célozzák – az EU-nak 2020-ig legalább 20 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest; ugyanerre a határidőre uniós szinten 20 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások teljes energiamérlegen belüli részarányát; a teljes üzemanyag-felhasználáson belül 10 százalékra kell felvinnie a bioüzemanyagok arányát és végül 20 százalékos javulást kell elérnie az energiahatékonyságban. Az EU egyúttal jelezte, hogy amennyiben a fejlett országok és a feltörekvő országok is követik a példáját, kész akár 30 százalékkal is csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
Az Európai Bizottság ennek megfelelően öt fontos javaslatot terjesztett elő. Ezek:
- Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS) módosításáról szóló irányelv-tervezet
- A tagállamok közötti tehermegosztásról szóló tanácsi rendelet-tervezet, amely megszabja, hogy az egyes tagállamoknak az ETS-rendszer hatálya alá nem eső gazdasági ágazatokban (közlekedés, mezőgazdaság, hulladékszektor, szolgáltatások és lakóépületek) hány százalékkal kell lefaragniuk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2020-ig a 2005-ös szinthez képest.
- A megújuló energiaforrások használatának előmozdításáról szóló irányelv-tervezet
- A környezetvédelmi célú állami támogatások új iránymutatásairól szóló javaslat
- A széndioxid megkötéséről és geológiai tárolásáról szóló közlemény
