Magyar és kínai kérelmek

2008.08. 5. Magyar Hírlap Online

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2008. első félévi adatai szerint jelenleg 171 ezer külföldinek van kilencven napot meghaladó tartózkodási engedélye Magyarországon. A menedékjogot kérők többsége illegálisan érkezett, csak töredékük kapott menekültstátust.

A hazánkban kilencven napnál hosszabb ideig tartózkodó 171 ezer külföldi közül minden második a szabad mozgás jogával rendelkezik (például EU-tagállam állampolgára vagy annak családtagja), a többieket az európai uniós terminológia alapján az idegenrendészet "harmadik ország állampolgára" névvel illeti. Míg az előbbiek száma 3-5 százalékkal, addig ez utóbbi országcsoportból érkezettek száma harminc százalékkal nőtt az elmúlt fél évben. Ez a "harmadik országból" érkezők tekintetében 17 611 tartózkodási, illetve letelepedési kérelmet jelent; legtöbb a munkavállalás és családegyesítés, kevesebb tanulás céljából. A legtöbben ukrán állampolgárok, őket követik a kínaiak, illetve a szerbiaiak.

Az Ukrajnából és Szerbiából érkező kérelmezők többsége magyar származású, de ezt a tényt a hivatalban nem regisztrálják, részben adatvédelmi szabályok, részben az EU normái miatt – tájékoztatta lapunkat Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a bevándorlás során a határon túli magyarok ne részesülhetnének előnyben az idegenekkel szemben. Nekik nyújt segítséget a nemzeti vízum, továbbá a nemzeti letelepedési engedély, amelyet – miután igazolták felmenőik magyar származását, továbbá az egyéb törvényi feltételeknek is megfelelnek – gyakorlatilag a jogszerű beutazást követően azonnal kérvényezhetnek, szemben az idegen nemzetekhez, etnikumokhoz tartozókkal, akik ugyanezt csak hároméves jogszerű és megszakítás nélküli itt-tartózkodás után tehetik meg. A három év alapvetően a beilleszkedés elősegítését, a magyar nyelv elsajátítását célozza. Az idegenrendészeti szabályok betartását a közigazgatási eljárási szabályok szerint a bevándorlási hivatal ellenőrizheti, azaz például helyszíni szemlét tarthat a letelepedésért folyamodó személy lakásában.

A június 30-i állapotstatisztika szerint mintegy 8500 kínai él hazánkban, de a főigazgató elismeri, hogy ez a szám valószínűleg messze nem egyezik azzal, amely a ténylegesen itt tartózkodókat jelenti. Az Ázsiából érkezőkről köztudott, hogy alapvetően üzleti céllal jönnek Magyarországra, többségük kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az elmúlt fél évben csökkent azoknak a kínai állampolgároknak a száma, akikkel szemben az idegenrendészeti hatóságnak eljárást kellett indítania.

Összességében a hatóság több jogsértővel szemben járt el, mint tavaly. Több mint ötven százalékkal nőtt a bevándorlási hivatal által kiutasított külföldiek száma (318 fő), emellett különböző bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság is mintegy háromszáz külföldi kiutasításáról döntött. Az idegenrendészeti eljárásban kiutasítottak legtöbben szerbek, moldávok, koszovóiak és ukránok. A bíróságok által bűncselekmény miatt kiutasítottak (295 fő) főként Ukrajna, Románia, Szerbia és Moldávia állampolgárai voltak. A kiutasítások számának növekedése egyben a hatósági szigor erősödését is jelzi – mondja a főigazgató.

Az első félévben 1218-an kértek menedékjogot Magyarországon, de csak 99 főt ismert el a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültnek. Ők túlnyomórészt szomáliaiak, akiknek a gyors hazatérése a helyi belháború miatt valóban reménytelen. Emellett majdnem százan kaptak a 2007. január 1-jén hatályba lépett új menedékjogi törvény alapján oltalmazottként kiegészítő védelmet. Számos menedékjog iránti kérelem esetében azonban bizonyítható, hogy a menedékjoggal való visszaélés szándéka áll mögöttük. A menedékjogkérők 92 százaléka illegálisan, hivatalos okmányok nélkül érkezik Magyarországra. Többségük gazdasági migráns, akiket embercsempészek igyekeznek átjuttatni a zöldhatáron. Menedékjogi kérelmüket háromszor nyújthatják be, és az eljárási idő alatt a hivatal a menekülteket befogadó állomáson ellátja. A kérelem jogosságának elbírálása során körültekintően kell eljárni, nehogy véletlenül olyan ember védelmét tagadják meg, aki valóban életveszélybe kerül, ha visszaküldik a hazájába. A menekültügyi hatóság szakértői megfelelő adatbázissal és nagy tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy a védelemre érdemteleneket, a hatóságot félrevezetni kívánó külföldieket kiszűrjék.

A menedékjogot kérők száma hullámzik. Az első negyedévben harmincszázalékos növekedés volt, a másodikban ugyanekkora visszaesés. Az eljárások mögött legtöbbször nem az a vágy áll, hogy Magyarországon élhessen a kérelmező, hanem hogy csatlakozhasson a már korábban Nyugat-Európába bevándorolt családjához.

A magyar nemzet szempontjából az EU bővítése óta már csak a kárpátaljai és a délvidéki magyarok bevándorlása problematikus. Ahogy arról a Magyar Hírlap korábban beszámolt, 16 szerbiai állampolgárságú magyar szakmunkás és irodai alkalmazott letelepedési kérelmét a hivatal azzal utasította el, hogy 110 ezer forintos bruttó keresetük nem elég az egzisztenciateremtéshez. A döntés oka az volt, hogy a szerbiai kérelmezők 97 százaléka az elmúlt fél évben megkapta az engedélyt. A konkrét esetekben az volt a gond, hogy a kérelmezők csak rövid ideje tartózkodtak Magyarországon, ezért nem volt a letelepedéshez biztos egzisztenciális hátterük – a megélhetés igazolására egyebek hiányában az éves adózott jövedelemigazolás szolgál. A megélhetési feltételek vizsgálatánál mindig fő szempont, hogy az érintett ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy a magyarországi szociális ellátórendszerre kelljen támaszkodnia. A főigazgató véleménye szerint a tartózkodási engedély birtokában dolgozó szerbiai magyarok valószínűleg belátható időn belül meg tudják teremteni a letelepedéshez szükséges valamennyi feltételt (habár azt továbbra sem lehet tudni, hogy mekkora adózott jövedelem minősül elegendőnek az egzisztenciateremtéshez).

  • kapcsolódó anyagok
MIGRÁCIÓ
BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL