Változások a magyar média piacon

2008.08. 5. Jogi Fórum / GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közelmúltban három médiapiaci fúziót is engedélyezett. A lapterjesztési piacot érintő döntés, hogy a Ringier Kft., a Népszabadság Zrt., és a Sanoma Zrt. közvetett irányítást szerezhet a MédiaLog Zrt. felett. A televíziós és a mobiltartalom szolgáltató piacon pedig az okoz változást, hogy a Magyar Telekom kiszáll az RTL Klub televíziós csatornát működtető vállalkozásból, viszont megvásárolja a mobiltartalom szolgáltatási piac egyik vezető vállalkozását.

A Ringier, a Népszabadság és a Sanoma 2007 novemberében döntött úgy, hogy a lapterjesztéssel foglalkozó MédiaLog Zrt-ből kivásárolja a német F-Log AG-t. A tranzakció során a három kiadó közös vállalkozása, a MédiaLog részvényeinek 49 százalékát birtokló Magyar Előfizetői Vagyonkezelő (MEV) Kft. megvásárolta az F-Log AG kezében lévő 51 százalékos pakettet. A MédiaLog a GVH engedélyével jött létre 2006 nyarán. A vállalkozás előfizetéses lapterjesztési szolgáltatást végez.

A lapterjesztés olyan speciális szolgáltatás, amelynek a célja, hogy a sajtótermékek közvetlenül vagy meghatározott csatornák közvetítésével eljusson az olvasókig. A lapterjesztésen belül megkülönböztethető az árus és az előfizetéses lapterjesztés: az előbbi a lapok kiskereskedelmi értékesítését, az utóbbi a lapok előfizetők részére való házhoz kézbesítését jelenti. Az árus lapterjesztést jelenleg Magyarországon egyetlen vállalkozás, a Lapker Rt. uralja majdnem 100 százalékos részesedésével. Az előfizetéses lapterjesztéshez kiterjedt kézbesítői hálózat, valamint logisztikai és szállítmányozási eszközpark szükséges. Országos terjesztést jelenleg a MédiaLog Zrt. mellett kizárólag a Magyar Posta végez. Az előfizetéses lapterjesztésen belül eltérő sajátosságokkal bírnak a napilapok a többi előfizetéses laptól (időszakos, heti, kétheti, havi kiadványok, a továbbiakban együtt: magazinok). A napilapok esetében ugyanis fontos, hogy mindennap a kora reggeli órákban kézbesítésre kerüljenek. A MédiaLog Zrt. részesedése az előfizetéses lapterjesztésből az országos napilapok esetében meghaladja a 90 százalékot, a magazinok esetében pedig 30 százalék körüli.

A fúzió többi szereplője lapkiadással foglalkozó vállalkozás. A svájci Ringier AG csoporthoz tartozik az egyebek mellett a Blikk bulvár napilapot, a Nemzeti Sportot, valamint több ifjúsági magazint kiadó Ringier Kft., valamint a Népszabadság napilapot megjelentető Népszabadság Zrt. A Ringier csoport az országos napilap piacon példányszám alapján a legnagyobb kiadónak számít, részesedése 45 százalékos. A vállalkozás a magazinpiacon is jelen van, részesedése 5 százalék körüli. A finn érdekeltségű Sanoma Zrt. a magazinkiadásban számít erős szereplőnek a maga 30 százalékos piaci részesedésével. Ez a cég adja ugyanis ki egyebek mellett a Story, a Nők Lapja, a Figyelő, a National Geographic és a Cosmopolitan nevű sajtótermékeket.

A GVH vizsgálta, hogy a MédiaLog megszerzése esetén a MEV Kft-n keresztül Ringier és a Sanoma csoport nem kerül-e erőfölényes helyzetbe a lapkiadás területén. A versenyhatóság szerint a napilapok és a magazinok nem tartoznak azonos árupiachoz. Ráadásul napilapkiadással az ügylet szereplői közül csak a Ringier foglalkozik. A magazinpiacon mindkét nagy kiadó jelen van, de együttes piaci részesedésük nem akkora, hogy erőfölénybe kerülhetnének. Felmerülhet, hogy a két kiadó által irányított MédiaLog Kft. a lapterjesztés során esetleg diszkriminatívan kezel más lapkiadó cégeket. Ennek elkerülése érdekében a GVH előírta a MédiaLog 2006-os megalapításához szükségek feltételek betartását a mostani ügyletben résztvevők számára is. Így a MédiaLog Logisztikai Zrt.:

  • az általa nyújtott előfizetéses lap- és magazinterjesztés szolgáltatást minden azt igénybe venni kívánó félnek azonos feltételekkel (diszkriminációmentesen) nyújtja; valamint
  • a fenti szolgáltatását igénybevevő ügyfelektől tudomására jutott, azok üzleti titkát képező információkat mások részére (ideértve a kérelmezőket is) nem teszi hozzáférhetővé.

Ezeket a feltételeket az ügyletben részt vevő vállalkozások vállalták, így a fúziót a GVH engedélyezte. A versenyhatóság azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az előírt feltételek betartását utóvizsgálat keretében ellenőrizni fogja. Ha az érintettek a kötelezettségeiket nem teljesítik, a GVH határozatát visszavonhatja.

A másik két ügy televíziós és mobil tartalomszolgáltatási piacot érinti. Az IKO Production Media Kft. (IKO) és a Magyar Telekom 2008 áprilisában együttműködési szerződést kötött. Ennek értelmében az IKO megveszi a Magyar Telekomtól az IKO Telekom Zrt. részvényeinek 50 százalékát, így annak kizárólagos tulajdonosává válik. AZ IKO Telekom néhány vagyoneleme, így az IKO-New Media Kft-t és az IKO Content&Rights Kft. viszont 100 százalékban a Magyar Telekom tulajdonába kerül.

A televíziós műsorok készítésével és értékesítésével, valamint azok reklámidejének értékesítésével foglalkozó IKO Rákosi Tamás érdekeltsége. Az IKO Telekom holdingcég, 31 százalékban tulajdonosa az RTL-Klub televíziós csatornát üzemeltető M-RTL Zrt-nek. Az IKO New Media és az IKO Content&Rights Kft. mobil tartalomszolgáltatással (letölthető csengőhangok, háttérképek, játékok készítése valamint interaktív televíziós játékokban való részvétel) és tartalomértékesítéssel foglalkozik. Ezen a piacon hét jelentős szereplő tevékenykedik, amelyek a bevételek 90 százalékát tudhatják magukénak. A legnagyobb szereplő az IKO, piaci részesedése 30 százalékos.

A GVH engedélyezte, hogy az IKO megszerezze az IKO Telekom Zrt-t. Az ügyletnek semmiféle versenyhatása nincs, hiszen a vállalkozás nem végez piaci tevékenységet. Annak, hogy az M-RTL tulajdonosai közül kiválik a Magyar Telekom, lehet ugyan hatása a piaci versenyre, ám káros hatásokat a GVH nem azonosított. A GVH engedélyezte azt is, hogy a Magyar Telekom megvásárolja a mobil tartalomszolgáltatással foglalkozó két vállalkozást. Ezzel ugyan az új cég piaci részesedése 37 százalékra nő, de ennek hatását ellensúlyozza, hogy több nem jelentéktelen vállalkozás is jelen van a piacon és könnyen új szereplők is megjelenhetnek. A fúzióval elvileg a Magyar Telekom érdekeltté válhatna abban, hogy a megszerzett szolgáltatók által készített tartalmat csak saját mobiltelefon szolgáltató cégének biztosítja, ám a GVH szerint ettől nem kell tartani. Egyrészt könnyen piacra léphet egy új szereplő, amely kiszolgálhatja a rivális társaságokat. Másrészt pedig az értéknövelt szolgáltatások a mobilszolgáltatók bevételének kevesebb mint 1 ezrelékét teszik ki, így ennek szolgáltatásnak csekély szerepe lehet a mobilszolgáltatók versenyében.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
VERSENYJOG
GVH