Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Jelentős változás a külföldi felhasználásra szánt okiratok felülhitelesítésének rendjében

2008. szeptember 1. napjától jelentős változás áll be a külföldi felhasználásra szánt okiratok felülhitelesítésének (apostille) rendjében. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatót tett közzé a külföldi felhasználásra szánt okiratok hitelesítésének rendjéről, figyelemmel a 2008. évi VIII. tv. rendelkezéseire.

Amennyiben a magyar bíróságok vagy más hatóságok által kiállított okirat külföldi államban kerül felhasználásra, az okiratot rendszerint felülhitelesítéssel kell ellátni.

Abban a kérdésben, hogy az idegen okiratok milyen esetekben szorulnak felülhitelesítésre, az egyes külföldi államok szabályozása, illetve gyakorlata eltérő. Erre figyelemmel ajánlatos előzetesen érdeklődni a felhasználás helye szerinti külföldi állam hatóságainál atekintetben, hogy megkívánják-e az adott ügyfajtában előttük bemutatni kívánt magyar okirat felülhitelesítését.

Fontos változás

A 2008. évi VIII. törvény 1. §-a értelmében 2009. szeptember 1. napjától kezdődően a közjegyzők által kiállított (hitelesített) okiratok külföldi felhasználás céljából történő felülhitelesítését már nem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, hanem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara látja el.

A változásra tekintettel a minisztérium a minisztérium összefoglalta az IRM által végzett hitelesítés rendjére vonatkozó főbb tudnivalókat, a 2009. szeptember 1. napjától hatályos szabályozásnak megfelelően.

1. Milyen okiratok hitelesítését végzi el az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium?

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium látja el az alábbi közokiratok hitelesítését, illetve Apostille tanúsítvánnyal történő ellátását:

  • a bíróságok által kiállított okiratok;
  • az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kiállított okiratok;
  • az igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt álló igazságügyi szakértői intézmények;
  • az előző pontokban felsorolt okiratokról készült hiteles fordítások;
  • [a közjegyzők által kiállított illetve hitelesített okiratok (illetve ezekről készült fordítások) - csak 2008. augusztus 31. napjáig]

Bíróságoktól, illetőleg az igazságügyi szakértői intézetektől származó okiratokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium abban az esetben tudja hitelesíteni, amennyiben azt a bíróság elnöke (elnökhelyettese), illetőleg a szakértői intézet vezetője előzetesen ellátja hitelesítési záradékkal.

2. Hogyan történik a külföldön felhasználni kívánt okirat hitelesítése?

A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az okiratot melyik külföldi államban kívánja felhasználni.

a) Amennyiben az okiratot a kérelmező olyan külföldi államban kívánja felhasználni, amelyik részes állama (a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezménynek (kihirdette az 1973. évi 11. tvr.)|http://irm.gov.hu/download/honlap-1973-11tvr(apost).pdf/honlap-1973-11tvr(apost).pdf) , az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium az okiratra egy, az egyezmény által meghatározott minta szerinti egységes nemzetközi hitelesítési tanúsítványt - ún. Apostille-tanúsítványt - vezet.

Amennyiben az okirat ellátásra került az említett Apostille-tanúsítvánnyal, azt - további hitelesítések nélkül - az egyezmény valamennyi részes államának hatóságai elfogadják.

Az Apostille tanúsítvány mintája

A Hágai Egyezmény részes államainak listája a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet holnapján

b) Amennyiben az okiratot olyan külföldi államban kívánják felhasználni, amely nem részese az említett Hágai Egyezménynek, akkor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azt egy hitelesítési záradékkal látja el, amellyel tanúsítja az okiraton szereplő aláírás illetve bélyegzőlenyomat valódiságát.

Az okiratot ezt követően a Külügyminisztérium , majd a felhasználás helye szerinti külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete részéről kell felülhitelesíteni.

3. Milyen összegű illetéket kell fizetni a hitelesítésért?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VI. címe értelmében az okiratok Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium általi hitelesítésének (illetőleg Apostille-tanúsítvánnyal történő ellátásának) illetéke

2008. szeptember 1. napjától 5.000,- Ft (2008. augusztus 31. napjáig az illeték 2.000,- Ft)

Az illetéket illetékbélyegben kell leróni.

4. Hogyan nyújtható be a hitelesítés, illetve Apostille-tanúsítvány kiállítása iránti kérelem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz?

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztálya a külföldi felhasználásra kerülő okiratok felülhitelesítését személyes ügyfélfogadáson is végzi. Illetékbélyeg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium ügyfélszolgálatán nem kapható, azt a kérelmezőnek előzetesen kell beszereznie.

Az ügyfélfogadás helye:

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Budapest, V. ker.
Roosevelt tér 1-3.
bejárat a Nádor u. 2. felől

Az ügyfélfogadás ideje:

kedd és csütörtök 9-12 óra és 14-16 óra között

A hitelesítés iránti kérelem postai úton is elküldhető; ebben az esetben az illetékbélyeget a kérelemhez kell csatolni, és meg kell jelölni, hogy a hitelesítésre kerülő iratot a kérelmező melyik országban kívánja felhasználni.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
KÖZIGAZGATÁS
JOGALKOTÁS
ÁLLAMI SZERVEK