Az Európai Gépjárműbűnözés Elleni Szövetség (EGÉSZ) Egyesület szakértői megállapították, hogy a járművek utólagos jelölése azon kívül, hogy drága, nem alkalmas a lopások számának jelentős csökkentésére.

A járműalkatrészek azonosítás (adattárolás), minősítés (baleset-megelőzés), vagyonvédelem (bűnmegelőzés) céljából történő másodlagos (helyesen: utólagos) jelölésének kérdése közül a híradásokban élénk vita bontakozott ki a vagyonvédelem céljából történő jelölés körül.

Magyarországon a mintegy 3,5 millió személygépkocsiból, átlagosan 7 ezer körüli autót “sikeresen” lopnak el. A donor autólopás, a lízingcsalás mellett, bontás (alkatrész) céljából is elkötik a járműveket. A hírek szerint a személyautók utólagos jelölésének kötelező elrendelése, kormányszinten is felmerült. Az Európai Gépjárműbűnözés Elleni Szövetség (EGÉSZ) Egyesület szakértői – tanulmány keretei között – összehasonlították a Magyarországon valamilyen mértékben elterjedt, illetve Európában ismert (új) jelölési technológiákat, választ keresve két kérdésre:

  • Lehet-e a vagyonvédelem szempontjából hatékony az autók utólagos jelölésének kötelező elrendelése?

A válasz egyértelműen és határozottan: NEM! Az import technológiák egyike roncsolásos (kárt okoz), “elrettentésre” a hobbi tolvajok és más bűncselekményhez autót lopók esetében lehet eredményes, de a profi bűnözőknél semmi hatást nem vált ki. (Szakértői becslések szerint, legfeljebb 1.000, de inkább kb. 500-zal csökkenne a 7.000 körüli lopásátlag). A lopott gépjárművek számának csökkenése a biztosítók bevételeit növelhetné, évente 2-2,5 milliárd forinttal. A biztosítói többletnyereségért azonban – ha minden személyautó jelölésre kötelezett – 60-70 milliárd forintot kellene fizetnie az autótulajdonosoknak, azaz a magyar állam ezzel az új autó-sarccal, a “jelölők” extra nyereségét kényszerítené csak ki.

Az import technológiák – az “elrettentésen” kívül – semmi másra nem valók. Internet kapcsolat hiányában, azonosításra, minősítésre (bontott alkatrészek) használhatatlanok. Alkalmatlanságuk mellett, ezek a túlárazott, drága megoldások – személyi adatokat gyűjtenek számítógépes adatbázisba – ezzel megsértve a magyar adatvédelmi törvényt, ezen túl nemzetbiztonsági és adat-visszaélési kockázatokat jelenthetnek.

  • Van-e az adattárolás, bűn és baleset-megelőzés feladatokra egyaránt alkalmas, ugyanakkor gazdaságos jelölési technológia?

IGEN, VAN! Létezik egy magyar szisztéma, ami az import jelölő rendszerekhez, azok árához viszonyítva 70%-kal olcsóbban, megbízhatóbb, teljes körű technológiai megoldást biztosít. Az Állami Nyomda zRt. és a RAMSYS zRt. közös fejlesztésében elkészült “TROMF+ ” járműazonosító rendszer – NFC technológiával készült – mobil telefonnal (is) olvasható, RFID adattároló chippel kombinált, alkatrész- jelölő (UV, As) szisztéma. Végleges megoldást – az Európai Unió direktíváinak teljesítésére – a Motorola által kifejlesztett technológia ígér. Az új alkalmazás az alkatrész teljes életútján, mostoha körülmények között is – a vonalkódhoz hasonlóan – megőrzi az alkatrész felületén rögzített adatokat, egyedileg azonosítja a terméket. A Direct Part Marking (DPM, közvetlen alkatrészjelölés) technológiánál a gyártás során két dimenziós adatmátrixot marnak az alkatrész felületébe, amely kód olvasás és dekódolás után, az alkatrész egyedi azonosítására, nyomon követésére is alkalmas.