A Kulcsár-ügy kronológiája

2008.08.22. MTI

Várhatóan hamarosan ítéletet hirdet a Fővárosi Bíróság Kulcsár Attila és 23 vádlott-társának 2006 májusában kezdődött büntetőperében, akiket többek között sikkasztással, pénzmosással, vesztegetéssel, orgazdasággal és bűnpártolással vádolnak.

Az ún. brókerbotrány eseményei:

2003. április 23. - Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban.

2003. május 8. - A PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K and H Banknál és brókercégénél, a K and H Equitiesnél a Pannonplast Rt. vizsgálata során tapasztalt pénzforgalmi és adatszolgáltatási visszásságok kiderítése érdekében. Ennek során először hallgatták meg tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.

2003. június 16. - Ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot. Eszerint a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett. A célvizsgálat megállapította, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K and H brókercége, az Equities állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forint értékben több mint 950 ezer darab Pannonplast-részvényt vásárolt a tőzsdén. A Britton Kft. tulajdonosai cáfolták a PSZÁF állításait.

2003. július 4. - A K and H Bank Rt. belső vizsgálata súlyos szabálytalanságokat tárt fel a brókercégénél, amelyek kapcsolatba hozhatók Kulcsár Attilával. A bank feljelentést tett a rendőrségen.

2003. július 7. - Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) nyomozást rendelt el sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt a K and H Equitiesnél feltárt visszaélések alapján. A nyomozó hatósághoz az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivataltól is feljelentés érkezett. Július 9-én a külföldön tartózkodó Kulcsár Attila közölte: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő felelős a sikkasztásért, a bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett.

2003. július 10. - Lemondott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, lemondásukat az erkölcsi felelősség vállalásával indokolták.

2003. július 17. - Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán, így az ORFK nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene. Az osztrák hatóságok az ORFK SZBEI munkatársainak közreműködésével még aznap Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték Kulcsárt.

2003. szeptember 5. - A hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K and H bank lemondott vezérigazgatóját, akit 7-én sikkasztásban való bűnrészesség alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyeztek. Az ORFK tájékoztatása szerint addig a brókerbotránynak nyolc gyanúsítottja volt, közülük négyet - Kulcsáron és Rejtőn kívül Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesét és Bitvai Miklóst, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatóját - helyeztek bűnügyi őrizetbe. Előzetes letartóztatásban van egy szíriai állampolgár, egy másik szíriai állampolgár már külföldre távozott, gyanúsítottként hallgatták ki a K and H Bank két volt munkatársát.

2004. március 30. - Kiadták Magyarországnak és hazahozták Ausztriából Kulcsár Attilát, aki június 2-től tett vallomást a Fővárosi Főügyészségen.

2004. szeptember 30. - A Budai Központi Kerületi Bíróság - ügyészi indítványra - megszüntette Kulcsár Attila előzetes letartóztatását, egyúttal elrendelte házi őrizetét. 2005. július 13-án a Fővárosi Bíróság megszüntette a házi őrizetet és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.

2005. május 5. - A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészség indítványára első fokú, nem jogerős határozatában 38 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta összesen több mint egymilliárd forint értékben. Július 12-én 31 esetben megszüntették az intézkedést.

2005. augusztus 24. - A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Bíróságra a Kulcsár Attila és társai ellen indított bűnügyben. Az ügyészség sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért emelt vádat 21 gyanúsítottal szemben, az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a K and H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatója, a másodrendű vádlott Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója. Kulcsár Attilát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják. A vádirat szerint a sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok.

2006. május 3. - A Fővárosi Bíróságon megkezdődött Kulcsár Attila és 21 társának büntetőpere, akiket a vádiratban többek között sikkasztással, pénzmosással, vesztegetéssel, orgazdasággal és bűnpártolással vádoltak.

2006. augusztus 23. - A Fővárosi Főügyészség újabb vádat emelt Kulcsár Attila ellen különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt, mert 2003. május 20-án a K and H önkormányzati és EU projektigazgatóságának vezetőjeként olyan tranzakcióra adott utasítást, amelynek alapján jogosulatlanul használtak fel az Állami Autópálya Kezelő Rt. számlájáról mintegy 300 millió forintot. A kárérték végül ennek csak a töredéke lett.

2008. július 4. - A Fővárosi Főügyészségen befejeződött a bizonyítási eljárás és az ügyészi vádbeszéddel megkezdődtek a perbeszédek. Az ügyész szerint Kulcsár Attila politikai és médiakapcsolatait használta fel, ezért éveken át folytathatta sikkasztássorozatát, amelynek elkövetési értéke 23 milliárd forint. Az ügyész 12 vádlottra börtönbüntetést, valamint Kulcsár Attilára 230 milliós, Kerék Csabára 176 milliós, Bitvai Miklósra 150 milliós, Garamszegi Gáborra 58 milliós, Forró Tamásra 30 milliós, Schönthal Henrikre 626 milliós vagyonelkobzást kért. Kulcsár védője az enyhítő szakasz alkalmazását kérte és szerinte a sértett K and H Equities "felróható magatartása" is nagymértékben elősegítette, sőt előidézte a bűncselekmény-sorozatot. A többi védőügyvéd védence felmentését kérte.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS