Átalakuló fogyasztóvédelmi szabályozás

2008.09. 2. Jogi Fórum / GVH

A GVH, a NFH, valamint a PSZÁF 2008. szeptember 1-én együttműködési megállapodást írt alá az új fogyasztóvédelmi szabályozással kapcsolatosan.

Ez év szeptember elsejétől alapvetően átalakul a magyar fogyasztóvédelmi szabályozás rendszere. Ebben az időpontban lép életbe a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló két új törvény, valamint módosul a versenytörvény és a fogyasztóvédelmi törvény. A változások több kérdést is felvetnek: Mi minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak? Mely hatóság és milyen ügyekben járhat el a fogyasztók védelme érdekében? A változások hogyan érintik a fogyasztókat és a védelmükben eljáró hatóságokat?

A fenti kérdések megválaszolására a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2008. szeptember 1. napján közös sajtótájékoztatót tartott. A rendezvényen a három hatóság képviselői együttműködési megállapodást írtak alá.

Mik a vállalkozások tájékoztatási gyakorlatával összefüggő jogszabályi változások?

2008. szeptember 1-jén lép hatályba fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.). Az Fttv. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (Unfair Commercial Practices Directive, UCP) rendelkezéseit implementálja a magyar jogrendszerbe. Az Fttv. hatályba lépésével egy időben lép hatályba a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Új Reklámtörvény), illetve módosul a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény) is.

Mikor tisztességtelen egy kereskedelmi gyakorlat?

Tisztességtelennek minősül minden olyan kereskedelmi gyakorlat, amely közzététele során a megvalósítója nem a szakmai gondosság követelményének megfelelően járt el, és amely alkalmas arra, hogy a fogyasztót olyan döntés meghozatalára késztesse, amelyet az egyébként nem hozott volna meg. A törvény megkülönböztet egymástól

  • un. "generálklauzulás" tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat,
  • megtévesztő, illetve agresszív kereskedelmi gyakorlatokat,
  • külön nevesített tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat

Mi a külön nevesített tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat?

A törvény melléklete tartalmaz 31 nevesített kereskedelmi gyakorlat-formát, amelyek esetében a hatóságok nem mérlegelhetik a jogsértés megtörténtét, hanem az ott megnevezett tényállások megvalósulása esetén minden egyéb körülményre tekintet nélkül kötelesek eljárást indítani.

Kivonat a nevesített tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok listájából:

  • Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás magatartási kódex aláírója.
  • Annak valótlan állítása, hogy a magatartási kódexet valamely közigazgatási hatóság vagy közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv jóváhagyta.
  • Minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése.
  • Annak valótlan állítása - akár önmagában az árunak a kereskedelmi kommunikációban való megjelenítése által -, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül.
  • Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).
  • Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás, majd

a)a felhívásban szereplő áru fogyasztóknak való bemutatásának visszautasítása,
b)az árura vonatkozó megrendelés felvételének vagy az áru ésszerű időben való szolgáltatásának visszautasítása, vagy
c)hibás példány bemutatása

  • A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.
  • Az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás vállalása úgy, hogy a szerződés megkötése előtt a vállalkozás nem a letelepedésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén tart kapcsolatot a fogyasztóval, majd - anélkül, hogy a szerződéskötés előtt erre a fogyasztó figyelmét egyértelműen felhívta volna - a szolgáltatásnak kizárólag egy ettől eltérő nyelven való elérhetővé tétele.
  • Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható.
  • A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.
  • Az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői tartalomnak álcázott reklám).
  • Valótlan tény állítása a fogyasztó vagy családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, arra az esetre, ha a fogyasztó nem vásárolja meg az árut.
  • Meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan szándékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut - a valóságtól eltérően - ugyanaz a vállalkozás állította elő.
  • Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy - elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően - valamilyen juttatásban részesülhet.
  • Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét.
  • Annak állítása, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést.
  • Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.
  • Téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, illetve igénybevételére bírja rá.
  • A kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne.
  • Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.
  • A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési felszólítást tartalmazó dokumentum küldése azt a hamis benyomást keltve a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott árut.
  • Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a vállalkozás nem a saját vállalkozásával, gazdasági tevékenységével vagy szakmájával összefüggő célból jár el, vagy egyébként hamisan fogyasztóként való fellépés.
  • Olyan hamis benyomás keltése, hogy az áruval kapcsolatban az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás biztosított az értékesítés helyétől eltérő tagállamban.
  • Olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést.
  • A fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését.
  • Telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
  • Biztosítási szerződésen alapuló követelést érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan iratok bemutatásának megkövetelése, amelyek a követelés megalapozottságának megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők lényegesnek, vagy a fogyasztó vonatkozó írásbeli megkeresésére a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez visszatartsa a fogyasztót szerződéses jogainak gyakorlásától.
  • Reklámban kiskorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.
  • Azonnali vagy halasztott fizetés követelése a vállalkozás által szállított vagy nyújtott áruért, illetve az áru visszaszolgáltatásának vagy megőrzésének követelése, ha azt a fogyasztó nem rendelte meg (nem kért értékesítés), kivéve, ha a szerződésnek megfelelő helyettesítő áruról van szó.
  • A fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy ha nem vásárolja meg az adott árut, veszélybe kerül a vállalkozás vagy alkalmazottja munkája vagy megélhetése.
  • Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában nincs ilyen nyeremény, illetve előny, vagy a nyeremény, illetve egyéb előny érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött.

Mi a "megtévesztő" kereskedelmi gyakorlat?

A törvény a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok aktív és passzív (mulasztásos) formáját különbözteti meg. Tevőleges megtévesztésnek minősül, ha egy vállalkozás olyan kereskedelmi gyakorlatot tesz közzé, amely valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon tartalmaz; és ezzel a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti vagy késztetheti, amelyet az egyébként nem hozott volna meg. Mulasztásos megtévesztés állapítható meg akkor, ha a vállalkozás a közzétett kereskedelmi gyakorlatban valamely, a döntéshez szükséges lényeges információt nem, vagy nem megfelelően tüntet fel, és ezzel a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti vagy késztetheti, amelyet az egyébként nem hozott volna meg.

Mi az "agresszív" kereskedelmi gyakorlat?

Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely jelentősen korlátozza vagy korlátozhatja a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ez által őt olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti vagy késztetheti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

Mi a "generálklauzulás" kereskedelmi gyakorlat?

Amennyiben egy kereskedelmi gyakorlat nem felel meg a szakmai gondosság követelményének (vagyis a vállalkozás nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el), és a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti vagy késztetheti, amelyet az egyébként nem hozott volna meg, akkor a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen.

Melyik hatóság jár el az új törvény alapján?

A versenyt érdemben nem érintő ügyekben az NFH (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság) és a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) jár el, mégpedig az NFH általános hatáskörrel, a PSZÁF pedig az egyébként is általa felügyelt ügyekben (azaz a pénzügyi szervezetek vonatkozásában). A GVH jár el a versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, kivéve, ha a jogsértés csak címkén, használati és kezelési útmutatóban, illetve egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg. Az előzőek rendszerezését könnyíti meg az alábbi táblázat, amely összegzi, hogy milyen kereskedelmi gyakorlat észlelése esetén mely hatóság mely jogszabály alapján jár el:

 ReklámEgyéb tájékoztatás
Fogyasztók számára közzétettverseny érdemi érintettsége esetén: GVH jár el, ha a verseny érdemi érintettsége nem állapítható meg: NFH és PSZÁF jár el
Egyéb piaci szereplők számára közzétettÚj Reklámtörvény alapján a GVH jár elVersenytörvény alapján a GVH jár el

Milyen jogszabály alkalmazandó és ki jár el olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban, amit pl. kiskereskedők, üzletfelek számára tettek közzé?

Az ilyen kereskedelmi gyakorlatok esetén az Új Reklámtörvény alkalmazandó, amennyiben reklámról van szó, illetve a Versenytörvény, amikor egyéb tájékoztatás értékelendő. Mindkét jogszabály alapján a GVH jár el.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
VERSENYJOG
GVH
NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG
PSZÁF