Tubes-ügy - Elfogultsági indítványt nyújtottak be a Fővárosi Bíróság bírája ellen

2008.09. 3. MTI

Újabb jogi lépéseket tettek a pécsi civil szervezetek a Tubes radarmentességének megőrzése érdekében: elfogultsági indítványt nyújtottak be a Fővárosi Bíróság bírája ellen, valamint új eljárást kezdeményeztek az Alkotmánybíróságnál az építési törvény 2008 júniusában történt módosításainak megsemmisítése érdekében.

Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője szerdán elmondta, az elfogultsági indítvány beadásának okai között szerepel a Tubesre kiadott építési engedély törvénysértései miatt a Fővárosi Bíróságon folyó ügyben eljáró bírónő egyik, általuk prejudikációnak vélt megnyilvánulása. Mint emlékeztetett: a bírónő a május 28-án tartott tárgyalás után azt közölte, hogy "a következő tárgyaláson ítélethirdetés várható".

Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás előtti ilyenfajta prejudikáció a tisztességes eljárás elvébe ütközik, s véleménye szerint a bíró jogszabályellenesen nyilatkozott az ügy kimeneteléről.

Szólt arról is, hogy az ügyben eljáró bíró és az alperes - a Honvédelmi Minisztérium - között többször is sor került olyan információcserére, amelyből ők mint felperesek kimaradtak. Egyebek mellett az alperes Honvédelmi Minisztérium 2007. 07. 31-i beadványát a mai napig nem kapták meg - hívta fel a figyelmet.

Mint jelezte, mindezek után kérdésessé vált, hogy lesz-e tárgyalás szeptember 17-én a Tubesre kiadott az építési engedély törvénysértései miatt a Fővárosi Bíróságon folyó ügyben, miután az Istenkúti Közösségért Egyesület ügyvédje, Halmos Péter és a huszonkét pécsi polgárt képviselő Vicze Csilla ügyvéd előzetes normakontroll iránti kérelmet és elfogultsági indítványt nyújtott be az eljáró bíróval szemben.

Ezzel párhuzamosan az Alkotmánybíróságnál is eljárás indítását kezdeményezték az Országos Területrendezési Terv és Építési Törvény azon módosításainak megsemmisítése érdekében, melyek eredményeként Pécs város egész közigazgatási területe kiemelt fontosságú honvédelmi terület lett - tette hozzá.

Álláspontjuk szerint ugyanis a törvényalkotó az önkormányzatok rendelkezési jogosultságát korlátozta, s a megváltoztatott jogszabály miatt a polgárok széles körének az alkotmányban biztosított alapjogai - lelki és testi egészséghez, az egészséges környezethez fűződő jogai - is sérülnek.

Ezenkívül a törvénymódosítás következményeként a Honvédelmi Minisztérium gyorsított, egyszerűsített eljárással, minimális helyi kontrollal adhat ki magának építési engedélyt, így a demokratikus döntéshozatal helyett a hierarchikus felépítésű katonai szervezet parancsuralmi rendszere érvényesül, amelyben a honvédelmi érdek elsőbbséget élvez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a kulturális örökségvédelmi érdekekkel szemben - emelte ki.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG