Szerbia már jövőre EU-tagjelölt lehet

2008.09. 4. BruxInfo

Szerbia akár már jövőre megkaphatja a tagjelölti státuszt az Európai Uniótól – jelentette ki szerdán José Manuel Barroso bizottsági elnök azt követően, hogy a szerb elnökkel és kormányfővel tárgyalt.

Ha minden terv szerint halad, Szerbia akár már jövőre tagjelölti státuszt kaphat az EU-tól – közölte az Európai Bizottság elnöke szerdán azt követően, hogy megbeszélést folytatott lényegében a teljes szerb vezetéssel, Boris Tadic államfővel, továbbá az új miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel. José Manuel Barroso ugyanakkor finoman eltanácsolta Belgrádot attól, hogy a társulási és stabilizációs megállapodás (SAA) ratifikálásával kapcsolatos procedúra lezárásáig benyújtsa tagsági kérelmét az EU-hoz.

Barroso megbeszéléseik után megismételte, hogy a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic letartóztatását és Hágának való átadását olyan mérföldkőnek tekinti a büntető törvényszékkel való együttműködésben, amit megítélése szerint az Európai Unió tagállamainak is díjazniuk kell. Brüsszel a maga részéről nem lát további akadályt a tavasszal aláírt társulási és stabilizációs megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatályba léptetése előtt, amit azonban egyelőre Hollandia vétója hátráltat. Emlékezetes, hogy Hollandia csak azzal a feltétellel hajlandó ratifikálni az SAA-megállapodást és életbe léptetni az ideiglenes megállapodást, ha Belgrád teljes körűen együttműködik a hágai törvényszékkel, amihez szükséges lenne a boszniai szerb hadsereg egykori vezérének, Ratko Mladicnak a kézre kerítése is.

A tagállamok állandó brüsszeli képviselői már hosszabb ideje tárgyalnak a kereskedelmi rendelkezéseket érintő vétó feloldásáról, de Hollandia egyelőre kitart az álláspontja mellett. Boris Tadic szerdán reményének adott hangot, hogy Serge Brammertz, hágai főügyész következő jelentése annyira pozitív hangvételű lesz, hogy az EU megadja a jelet az SAA végrehajtására. A szerb elnök ezzel párhuzamosan megismételte, hogy Belgrád nem hagyja futni Ratko Mladicot és a másik még szabad lábon lévő szökevényt, Goran Hadzicot. A kereskedelmi rendelkezések életbe léptetése azért bír különös jelentőséggel, mert a szerb integrációs folyamat nem léphet a következő fokra mindaddig, amíg Belgrád nem tud eredményeket felmutatni annak végrehajtásában. Tadic szerdán megerősítette, hogy mennyire fontos lenne hazájának a tagjelölti státusz mielőbbi megszerzése. Bizottsági tárgyalópartnere azonban finoman óva intette Belgrádot a tagsági kérelem benyújtásától mindaddig, amíg le nem zajlik az ezt előfeltételező összes procedúra, nevezetesen az interim megállapodás hatályba léptetése és az SAA uniós ratifikációja. A szerb parlament amúgy már a héten ratifikálhatja az egyezményt – közölte az ország elnöke.

Bizottsági források utólag úgy vélekedtek, hogy bár a szerb közigazgatás hatékonysága kétségkívül figyelemre méltó, nem lesz könnyű a tagjelölti státusz Barroso által meglebegtetett jövő évi elérése. Előzőleg ugyanis a Bizottságnak hivatalos véleményt kell kialakítania a szerb tagsági kérelemről, ami általában egy évet vesz igénybe. Másfelől Albániát az SAA életbe lépése után már két éve várakoztatja az EU, mert szerinte nem ért el elég eredményt a végrehajtásban. A Bizottság elnöke arra is emlékeztette a belgrádi vezetőket, hogy az integráció nem egy előre rögzített menetrend, hanem a reformok által vezérelt folyamat. „Nem lenne bölcs dolog előre elkötelezni magunkat egy időpont mellett” – közölte.

Boris Tadic hangsúlyozta, hogy országa továbbra sem ismeri el Koszovót és a mostani őszi közgyűlés alkalmával az ENSZ-nél kezdeményezni kíván egy „folyamatot”, ami azt célozza, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság (nem azonos a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló törvényszékkel) formáljon véleményt az egyoldalúan kikiáltott koszovói függetlenség jogszerűségéről. Tadic ugyanakkor mindenkit biztosított arról, hogy Szerbia diplomáciai eszközökkel fogja keresni az igazát és nem alkalmaz gazdasági blokádot Koszovóval szemben. A szerb elnök egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy „a nemzetközi jog talaján állva” nem ismerik el Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Boris Tadic végül abbéli reményének adott hangot, hogy az EU-val a vízumliberalizációról folyó tárgyalások eredménnyel végződnek és országa felkerül az úgynevezett fehér schengeni listára, magyarán megszűnik a vízumkényszer.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ