A lex Mol módosítására vár a Bizottság

2008.09. 9. BruxInfo

Az Európai Bizottság arra vár, hogy Magyarország rövid időn belül módosítsa az úgynevezett lex Mol-t, ami előfeltétele a hazánkkal szemben folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás leállításának – közölte hétfőn az illetékes bizottsági szóvivő a BruxInfóval.

Charlie McCreevy belsőpiaci biztos még július végén levelet írt Budapestre, arra sürgetve a magyar hatóságokat, hogy az általuk korábban javasoltak szellemében mielőbb módosítsák az úgynevezett lex Molt – közölte a BruxInfo kérdésére a biztos szóvivője. McCreevy a levélben úgy vélte, hogy a javasolt intézkedések „a helyes irányba tartanak az azonosított akadályok megszüntetésére”. „Úgy tűnik, hogy Magyarország eltakarítja az útból a tőke szabad áramlásának és a letelepedés szabadságának útjában álló akadályokat” – mondta Oliver Drewes a Bruxinfónak, hozzátéve, hogy amennyiben a jogi akadályokat eltávolítják, Brüsszel hivatalosan is lezárja az ügyet.

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság még 2007. novemberében indított kötelezettségszegési eljárást „a közellátás biztonságában különösen fontos vállalatokra vonatkozó törvény (lex Mol) bizonyos rendelkezéseinek módosítása miatt”. „A Bizottságot nyugtalanítja, hogy a törvény indokolatlan korlátozásokat tartalmaz a tőke szabad áramlása és a szabad letelepedés jogával szemben, amikor túlzottan nehéz feltételeket állít az állami cégek felvásárlása elé, és megengedi az állami hatóságoknak, hogy egy tagot nevezzenek ki az energiavállalatok igazgatótanácsába, a szóban forgó cégek irányításában és ellenőrzésében való részvétel jogával” – indokolta az eljárás megindítását akkor a Bizottság.

Megfigyelők szerint a lex Mol módosítása tulajdonképpen csak formalitás azt követően, hogy az OMV augusztusban elállt a magyar versenytársa felvásárlására irányuló szándékától. Sokak szerint a magyar törvény tavaly szeptemberi elfogadása mögött tulajdonképpen a kormánynak az a szándéka állt, hogy megnehezítse a legnagyobb hazai cég külföldi kézbe kerülését.

A jogsértési eljárást megindító hivatalos felszólításában a Bizottság kifogásolta a magyar törvénynek azt a rendelkezését, amelynek értelmében egy stratégiai jelentőségű (víz- vagy energiaágazatot képviselő) hazai cég megvásárlására tett vételi ajánlat esetén az ajánlatot kísérő üzleti tervet az ajánlattevő vállalat részvényeseinek még az ajánlat magyar hatóságoknak való átadása előtt jóvá kell hagynia. Ez ugyanis Brüsszel szerint azt jelenti, hogy az ajánlattévő vásárlási szándéka idejekorán nyilvánosságra kerül, ami megfosztja a meglepetés erejétől az ajánlatot, feltornázhatja a vételi árat és ezáltal meghiúsíthatja a felvásárlási kísérletet. Ez a rendelkezés Brüsszel szerint nem felel meg a magyar energia- és vízellátás biztonságának legitim védelme szándékának és aránytalan is, hiszen a kompetens magyar hatóságoknak ettől függetlenül joguk lesz a vizsgálatra és szükség esetén a célvállalat üzleti tervének módosítására, ha az ajánlatot megtették.

A Bizottság abban is kivetnivalót talált, hogy a Magyar Energia Hivatal egy tagot nevez ki az igazgatótanácsba, a végrehajtó testületbe és a felügyelőbizottságba az energiaellátás szempontjából stratégiailag fontos energiacégeknél. Ezek a képviselők részt vehetnek a kérdéses üzleti vállalkozás irányításában és működésének ellenőrzésében, amennyiben az ország energiaellátásának biztosításáról van szó. Nincs ugyanakkor képviseleti joguk a cégben és a különböző testületek ülésein megfogalmazott állásfoglalásaik nem tekinthetők az Energia Hivatal álláspontjának.

A Bizottság szerint a vállalatok működésében való részvételi jog korlátozhatja a tulajdonosokat azon joguknak a gyakorlásában, hogy hatással lehessenek a cég működésére. „Ezek a rendelkezések nem csak nem látszanak megfelelőnek az energiaellátás biztosításának legitim céljának a megvalósításához, de aránytalanok is. A képviselőknek úgy tűnik, hogy inkább korlátozott és nem világos a mandátumuk” – szögezte le a közlemény, rámutatva arra, hogy a Magyar Energia Hivatal a megfelelő hatáskörök birtokában van, hogy beavatkozzon, ha azt tapasztalja, hogy a cégek ténykedése megsérti az energiabiztonságot.

A törvény ezentúl bizonyos típusú speciális jogokkal kombinálva is alkalmas a tőke szabad áramlásának és a letelepedés jogának a korlátozására a Bizottság szerint, amit utóbbi összeegyeztethetetlennek tartott az EK-Szerződéssel, de amelyek (a speciális jogok) továbbra is fennmaradtak néhány privatizált vállalatban. Ezek közé sorolta Brüsszel azt, hogy a törvény megakadályozza a szavazati korlátokat egy vételi ajánlatról a célvállalat által hozott döntés esetén semmissé tevő „áttörési szabály” alkalmazását azokban a vállalatokban, ahol az állam elsőbbségi részvényekkel rendelkezik. A Bizottság a privatizált cégekben fennmaradt elsőbbségi részvényeket korlátozásnak tekinti, amely megsérti a két fent említett alapvető jogot – olvasható a bizottsági közleményben.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ