Védjegyek erdeje

2008.09.11. Jogi Fórum / Antal Attila

2008. szeptember 10-én közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szabadalmi Hivatal és az osztrák társintézménye, az Eurobrand 2008 Budapest Szimpózium és a két intézmény együttműködési megállapodásának aláírása alkalmából. Ezek mellett azt is megtudhattuk, hogy melyik a legértékesebb magyar védjegy.

Az együttműködés kezdetei és megerősítése

Az Osztrák Szabadalmi Hivatal (Österreichisches Patentamt, ÖPA) és a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) 2008 áprilisában határozta el, hogy a már addig is sikeres kétoldalú együttműködésüket kiterjesztik a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (Patent Cooperation Treaty, PCT) alapján végzendő munkákra is. Ennek lényege, hogy az ÖPA kiszervezi a nemzetközi kutatást, illetve a nemzetközi elővizsgálatot az MSZH-ba, az MSZH pedig az ÖPA „alvállalkozójaként” eljárva – a PCT előírásainak megfelelően – nemzetközi kutatási jelentéseket és nemzetközi elővizsgálati jelentéseket készít.

Az együttműködés a hatályos nemzetközi jogi előírások alapján az ÖPA – mint PCT hatóság – hatékonyságának növelése érdekében meghozott belső, „munkaszervezési” intézkedés, így olyan belső ügynek minősül, amely nem kötött sem a Szellemi Tulajdon Világszervezete Nemzetközi Irodájának, sem az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsának a jóváhagyásához. Kizárólag a két nemzeti hivatal szabad elhatározásán alapul, ugyanakkor tökéletesen illeszkedik az Európai Szabadalmi Szervezetben létrehozott Európai Szabadalmi Hálózatba, mivel a meglévő kapacitások megfelelőbb kiaknázását és a nemzeti kompetenciák fejlesztését is szolgálja. Bár sem előzetes, sem utólagos jóváhagyáshoz nem kötött az együttműködés, mégis indokolt volt mind a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodáját, mind az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsát értesíteni, illetve tájékoztatni.

A sajtótájékoztatón követően Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Friedrich Rödler, az Osztrák Szabadalmi Hivatal elnöke aláírták az együttműködési folyamat betetőzését jelentő együttműködési megállapodást. Bendzsel Miklós kifejtette, hogy a magyar iparjogvédelem 100 éves történetének fontos állomása ez a hosszú távú együttműködés. Mostanra a cégek tőzsdén jegyzett értékének 80%-át a szellemi értékek adják, s ez folyamatosan nő. A világ 20-25 legnagyobb vállalatának brandjei több, min 650 milliárd dollárt képviselnek. A magyar piacon mintegy félmillió védjegy szorul védelemre: 60 ezer nemzeti védjegy, 160-180 ezer WIPO-s védjegy és 300 ezer közösségi védjegy. Az elnök kifejtette, hogy valósággal „védjegyek erdejében élünk, ahol mind a fogyasztóknak, mind a cégeknek tájékozódnia kell”. A védjegy tartós piaci jelenlétet biztosít és értéket termel – fűzte hozzá Bendzsel Miklós. Évente 150 ezer olyan bejelentést tesznek, amely több országot (12-100) érint. 13 olyan szervezet van, aki jogosultsággal rendelkezik arra, hogy segítse a vállalatok eligazodását nemzetközi színtéren. Az osztrák társszervezet élvezi ezt a jogkört, s a fejlődő államok (Korea, India, Dél-Afrika) körében gyakorolja. Magyarországnak ezzel az együttműködési megállapodással megnyílt az út az osztrák intézmény révén a nemzetközi ügyekben való közreműködésre, amely túlmutat a hivatali ügyintézésen: hiszen jelenti a know-how cseréjét, a szakértők intenzívebb kapcsolatait is. Friedrich Rödler is hangot adott annak, hogy mennyire jelentős ez a kooperáció. Kifejtette továbbá, hogy az angol, német és francia munkanyelveken túlmenően, ezentúl magyar és orosz nyelven is tudnak szolgáltatásokat nyújtani.

CETMOS

A sajtótájékoztatón Bendzsel Miklós és Friedrich Rödler egyaránt sikeres együttműködésnek értékelte az egy évvel ezelőtt közösen indított közép-európai védjegykutatási szolgáltatást. A védjegykutatás egyszerűsítését célzó, osztrák és magyar szakmai koordinációban megvalósuló projekt (Central European Trade Mark Observation Service - CETMOS) egy új, európai szinten eddig nem létező regionális szolgáltatási hálózat létrejöttét jelenti, kilenc közép-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) együttműködésében. Az újonnan kínált szolgáltatás alapgondolata szerint az ügyfél egy kérelemmel több közép-európai ország területére vonatkozóan, az ott érvényes korábbi védjegyekre és védjegybejelentésekre kiterjedő kutatási jelentést kap. A projekt létjogosultságát az is indokolja, hogy továbbra is számos vállalkozás terjeszti ki tevékenységét a kelet-közép-európai országokra, ami a régióban a védjegyoltalom iránti igényt is magával vonja. Ezzel szemben mindeddig kevés megbízható szolgáltatás volt fellelhető ebben a piaci szegmensben, amelynek igénybevételével a régió országainak területén érvényes korábbi védjegyekről információt lehet szerezni. A regionális védjegykutatási szolgáltatás 2007. szeptember 19-től rendelhető meg a http://www.cetmos.eu honlapon.

„Védjegyrangsor”

Az OTP Bank a legértékesebb magyar védjegy, megelőzve a Szerencsejátékot, a Mol-t, a Danubius Hotels Groupot és a Magyar Postát - jelentette be a sajtótájékoztatón Gerhard Hrebicek, az Európai Védjegy Intézet (European Brand Institution) ügyvezető igazgatója a magyar védjegyekről a Magyar Szabadalmi Hivatal közreműködésével először készített felmérés eredményét. Az Európai Védjegy Intézet független szakmai szervezet, amely évente rangsorolja az egyes országokban a védjegyeket a tényleges vagyoni értékük alapján, illetve alakítja ki az európai rangsort. Az idén 24 országban 16 ágazaton belül több mint 3000 védjegyet elemeztek. Gerhard Hrebicek elmondta, hogy hatvan magyar védjegyet vizsgáltak, számításuk szerint az OTP Bank 99,3 milliárd, a Szerencsejáték Zrt. 96,3 milliárd, a Mol 70,2 milliárd, a Danubius Hotels Group 47,2 milliárd, a Magyar Posta 47 milliárd forint védjegyértéket képvisel. Az ügyvezető igazgató kifejtette, hogy a kelet-közép-európai országok között a védjegyértéket tekintve Magyarország a harmadik helyen áll Oroszország és Lengyelország mögött. Az európai rangsort szeptember 17-én jelentik be Bécsben sajtótájékoztató keretében.

A sajtótájékoztatót követően tartották meg a Magyar Tudományos Akadémián (előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében) az Eurobrand 2008 Budapest Szimpóziumot.

  • kapcsolódó anyagok
VÉDJEGY
MAGYAR SZABADALMI HIVATAL