Kiemelt ügyek Európai Bíróság munkaprogramjából

2008.09.16. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Európai Közösségek Bíróságának 2008. szeptember 15-től szeptember 26-ig tartó munkaprogramjából.

2008. szeptember 16., kedd

C-468/06 – C-478/06 Sot. Lélos kai Sia E.E egyesített ügyek

[Gyógyszerek – Párhuzamos kereskedelem – Nagykereskedők megrendelései teljesítésének megtagadása – Erőfölénnyel való visszaélés]

A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszergyártó cég görögországi gyógyszer-nagykereskedőknek is szállít gyógyszertermékeket, és azok megrendeléseit 2000 novemberéig teljes mértékben teljesítette. A nagykereskedők ekkor nagy mennyiségben kezdték a GSK-tól beszerzett gyógyszereket olyan EU-tagállamokba exportálni, ahol a gyógyszerárak magasabbak, mint Görögországban. A GSK ezen exporttevékenység miatt ezt követően leállította a nagykereskedők megrendeléseinek teljesítését és kijelentette, hogy a jövőben közvetlenül a görög kórházaknak és gyógyszertáraknak fog gyógyszereket szállítani, mivel álláspontja szerint a görög nagykereskedők exportjai gyógyszerhiányhoz vezetnek a görög gyógyszerpiacon. A GSK később aztán teljesített szállításokat a nagykereskedőknek, de csak a görög piac ellátásához szükséges mennyiségben. A nagykereskedők ezután a görög versenyhatósághoz fordultak mivel álláspontjuk szerint a GSK a gyógyszerek párhuzamos kereskedelmének megakadályozásával versenyellenes magatartást tanúsított. A versenyhatóság eljárása során megállapította, hogy az Unióban az egyes tagállamok maguk határozzák meg a területükön forgalmazott gyógyszerkészítmények árait, és hogy ezek állandó jelleggel Görögországban a legalacsonyabbak. A versenyhatóság emellett úgy találta, hogy a GSK legalább egy termék, a Lamictal (egy epilepszia elleni gyógyszer) vonatkozásában gazdasági erőfölénnyel rendelkezik, és azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy erőfölénnyel való visszaélésnek minősül‑e az a tény, hogy a GSK megtagadta a nagykereskedők által leadott teljes rendelésállomány teljesítését. Az Európai Bíróság azonban nem válaszolta meg a görög versenyhatóság kérdését (C-53/03. sz. ügy), mivel úgy találta, hogy e hatóság nem minősül bíróságnak, és így nem jogosult előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni sem. Az eljárás ezután a versenyhatóság előtt folytatódott tovább, amely 2006 szeptemberében hozott határozatában megállapította, hogy a gyógyszerszállításoknak a GSK általi teljes leállítása erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, de mivel a jogsértő magatartás csak három hónapon át tartott, ezért bírságot nem szabott ki. Emellett a versenyhatóság úgy találta, hogy a nagykereskedőknek csak a görög piac ellátásához elegendő mennyiséggel való kiszolgálása – a gyógyszerpiac különös helyzete miatt, ahol az árakat az állam szabja meg – nem minősül erőfölénnyel való visszaélésnek. Az ügy ezt követően a görög bíróságok elé került, és az ügyben eljáró athéni fellebbviteli bíróság a versenyhivatal által korábban már feltett, de akkor meg nem válaszolt kérdéseket tette fel az Európai Bíróságnak.

Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok 2008. április 1-jén megtett indítványában úgy vélte, hogy a GSK visszaélt gazdasági erőfölényével.

2008. szeptember 18., csütörtök

C-161/07 Bizottság kontra Ausztria

[Az új tagállamokból érkező cégek letelepedési szabadságát korlátozó osztrák szabályok – Illegális munkavállalók kiszűrése]

Amennyiben az EU valamely új tagállamának (Máltát és Ciprust kivéve) egy állampolgára kíván Ausztriában céget bejegyeztetni, úgy a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy a céget nem a munkavállalás tekintetében még fennálló osztrák korlátozások kijátszására hozzák létre, azaz, hogy a tagok a társaságban tényleges befolyással rendelkeznek, tehát nem munkavállalók. Az osztrák szabályok értelmében munkavállalónak kell tekinteni a személyegyesítő társaságok (ilyen Magyarországon a közkereseti társaság és a betéti társaság) azon tagjait, valamint a korlátolt felelősségű társaságnak a 25%-nál kisebb részesedéssel rendelkező azon tagjait, akik jellemzően munkaviszony keretében ellátott tevékenységet végeznek. Azt, hogy a tag ténylegesen döntő befolyást gyakorol-e a társaság irányítására és ezért nem kell munkavállalónak tekinteni, az osztrák munkaügyi irodák állapítják meg egy akár három hónapig is eltartó eljárásban. Az eljárás alatt az érintett személyek nem kezdhetik meg tevékenységüket. A Bizottság szerint Ausztria, bár célja az illegális munkavállalás megakadályozása volt, megsértette a vállalkozások szabad letelepedésére vonatkozó közösségi szabályokat, amelyek tekintetében nem alkalmazhat korlátozásokat az új tagállamokból érkező vállalkozásokkal szemben sem.

C-343/07 Bavaria és Bavaria Italia

[Közösségi szinten védett földrajzi megjelölések – „Bayerisches Bier” – Az elnevezés szokásossá válása]

Egy közösségi rendelet alapján a „Bayerisches Bier” megjelölés jelenleg egy közösségi szinten védett földrajzi megjelölés, amely csak a Bajorországban előállított sörök megjelölésre használható. A jelen ügyet az Európai Bíróság elé terjesztő torinói fellebbviteli bíróság szerint azonban az említett megjelölés nem részesülhetne közösségi szintű védelemben, mivel az az elmúlt két évszázad folyamán Európában és az egész világon használatossá vált, amellyel egy történetileg Bajorországból származó eljárás (az ún. alsó erjesztésű „bajor módszer”) szerint készített söröket jelölnek, függetlenül a sör előállításának helyétől. Az olasz bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy érvényes-e a „Bayerisches Bier” megjelölésnek közösségi szintű védelmet biztosító rendelet.

2008. szeptember 23., kedd

C-427/06 Bartsch

[Túlélő hozzátartozót megillető foglalkoztatói nyugellátás – Az elhunyt munkavállalónál több mint 15 évvel fiatalabb házastársának kizárása a nyugellátásra való jogosultságból – Életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés]

H. Bartsch 2004 májusában bekövetkezett haláláig a Bosch-Siemens cégnél dolgozott eladóként. Az elhunyt özvegye, B. Bartsch férje halála után – annak munkaszerződése alapján – a túlélő hozzátartozót megillető foglalkoztatói nyugellátás folyósítását követeli férje volt munkáltatójától. Ez utóbbi azonban nem hajlandó a kért juttatás nyújtására, mivel a cégnek a szociális támogatási szolgáltatásokra vonatkozó, a munkaszerződésekbe is beépített szabályai szerint az nem jár a túlélő házastársnak, amennyiben az özvegy több mint 15 évvel fiatalabb az elhunyt házastársnál. Az ügyben eljáró német bíróság először is annak eldöntésére kéri az Európai Bíróságot, hogy az ügynek van-e közösségi jogi vonatkozása. Amennyiben az Európai Bíróság igenlően válaszolná meg az előbbi kérdést, úgy arra is választ vár a német bíróság, hogy az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma vonatkozik-e a foglalkoztatói nyugdíjbiztosítás olyan szabályozására is, amely szerint a túlélő hozzátartozói nyugellátás a túlélő házastárs számára nem jár, ha több mint 15 évvel fiatalabb, mint az elhunyt néhai munkavállaló.

Sharpston főtanácsnok 2008. május 22-én megtett indítványában úgy vélte, hogy az ügy eldöntésére nem alkalmazható a közösségi jog.

2008. szeptember 24., szerda

C-402/07 Sturgeon és társai, valamint C-432/07 Böck és Lepuschitz egyesített ügyek

[Légijáratok törlése esetén az utasoknak fizetendő kártérítés – A késés és törlés fogalmának meghatározása]

A német szövetségi bíróság és a bécsi kereskedelmi bíróság keresték meg előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bíróságot a légiutasok védelméről szóló rendelet értelmezésével kapcsolatban. A német szövetségi bíróság arra a kérdésre vár választ, hogy mely körülmények között kell egy járat indulásának elhalasztását késés helyett a járat törlésének tekinteni, illetve, hogy mindez függ-e a késés hosszától. Az alapügy felperesei a Frankfurt-Toronto járatra vásároltak oda-vissza jegyet. A Torontóból való visszaindulás időpontját a gép műszaki meghibásodása miatt későbbre tették át. A repülőtéren való többórás várakozás után az utasok visszakapták a már feladott csomagjukat és egy holtelba szállították őket, mivel aznap már nem volt más elérhető gép és az eredeti gép továbbra sem volt üzemképes. A felperesek így csak másnap hagyhatták el Torontót, és az eredetileg tervezett időponthoz képest 25 órával később érkezetek vissza Frankfurtba. Visszaérkezésük után a rendeletnek a járat törlése esetén alkalmazandó szabályaira hivatkozva fejenként 600 euró összegű kártérítést kértek a légitársaságtól. A légitársaság szerint nem a járat törléséről, hanem csak késésről volt szó, amely esetben pedig a rendelet szerint nem kell kártérítést fizetni.

A bécsi kereskedelmi bíróság azt szeretné megtudni a luxembourgi bíráktól, hogy egy légijárat indulásának 22 órával való elhalasztását lehet-e még késésnek tekinteni. A jelen ügyben az utasok csak 22 órás késéssel, egy „A” betűvel kiegészített járatszámmal (A = annulled, magyarul törölve), részben az eredeti járat utasaival, részben azonban más utasokkal együtt kezdhették meg az utazásukat. Az osztrák bíróság arra a kérdésre is választ vár, hogy a repülőgép műszaki meghibásodása és az indulási idő emiatt történő megváltoztatása olyan rendkívüli körülménynek minősülnek-e, amelynek bekövetkezését minden ésszerű intézkedés megtétele ellenére sem lehet elkerülni. Ennek bizonyítása esetén ugyanis a rendelet alapján a légitársaság mentesül a kártérítés-fizetési kötelezettsége alól.

2008. szeptember 25., csütörtök

C-87/08 Bizottság kontra Csehország

[Kötelezettségszegési eljárás – Irányelv nemzeti jogba való átültetésének elmulasztása – Befektetési vállalkozások]

A Bizottság azért indított keresetet Csehország ellen, mivel a közép-európai ország nem ültette át nemzeti jogába határidőre, 2007. január 31-re, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelvet.

C-202/07 P France Télécom

[Versenyjog – Erőfölénnyel való visszaélés – Nagysebességű internet-hozzáférés – Fellebbezés az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen]

Az eljárás tárgyát képező időszakban a Wanadoo Interactive SA (WIN) a France Télécom-csoporthoz tartozó társaság volt. A Wanadoo és leányvállalataiból álló csoport a France Télécom-csoport összes internetes tevékenységét, valamint a telefonkönyv kiadási tevékenységeit tömörítette. E csoporton belül a WIN a Franciaország területén nyújtott internet-hozzáférési szolgáltatásokkal – ideértve az ASDL (Asymmetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) szolgáltatásokat – kapcsolatos működési és technikai feladatokat biztosította.

A Bizottság 1999 júliusában úgy határozott, hogy az Európai Unió területén a nagysebességű internet-hozzáférés fejlődésével kapcsolatban ágazati vizsgálatot indít, amely különösen a helyi hurok átengedésével és a háztartási helyi hurok használatával kapcsolatos szolgáltatások nyújtására vonatkozik. Miután a Bizottság e vizsgálat keretében 2001 szeptemberében hivatalból versenyhatósági eljárást indított, részletesen megvizsgálta a WIN által a franciaországi háztartási fogyasztóknak nyújtott nagysebességű internet-hozzáférési szolgáltatások díjszabásainak feltételeit.

Ezen eljárást követően a Bizottság azt állapította meg, hogy a WIN arra irányuló terve keretében, hogy e piac fejlődésének lényeges szakaszában a nagysebességű internet-hozzáférési szolgáltatások terén piacot szerezzen, az eXtense és Wanadoo ADSL szolgáltatásaival kapcsolatosan olyan felfaló árakat alkalmazott, amelyek nem voltak alkalmasak a 2001 augusztusáig felmerült változó költségeinek, illetve a 2001 augusztusától 2002 októberéig felmerült teljes költségeinek fedezésére. Ezért a WIN magatartása a franciaországi háztartási fogyasztóknak nyújtott nagysebességű internet-hozzáférési szolgáltatások piacán kifejtett erőfölénnyel való visszaélésnek minősült. A Bizottság 2003. július 16-i határozatában 10,35 millió euró összegű bírságot szabott ki a WIN-nel szemben. A WIN e határozat ellen keresetet nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz. A 2004. szeptember 1-jén megvalósított összefonódást követően a France Télécom SA a WIN jogutódjává vált. 2007. január 30-án meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság megerősítette a Bizottság határozatát. A France Télécom ezen ítélet ellen nyújtott be fellebbezést az Európai Bírósághoz.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA