Kaiser Ede ügyében már született elsőfokú ítélet, így rá nem vonatkozik az a szabály, hogy három év előzetes letartóztatás után a fogvatartottat ki kell engedni – mondta el az MTI érdeklődésére Kaiser Ede védője csütörtökön. Dezső Antal korainak nevezte azt a kérdést, hogy kérnek-e kártérítést a hatóságoktól.
A Fővárosi Bíróság szerdán a perújítási tárgyalás első napján félbeszakította Kaiser Ede jogerősen kiszabott tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésének végrehajtását és előzetes letartóztatásba helyezte a férfit.
Dezső Antal elmondta: a szabály úgy szól, hogy azt kell kiengedni az előzetes letartóztatásból, aki már három éve előzetesben van és még nem született ügyében elsőfokú ítélet; Kaiser esetében azonban 2004 decemberében a Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatot hirdetett. Az elsőfokú bíróság a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás és más fegyveres rablások miatt Kaiser Edét tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, Hajdú László bűnösségét a móri ügyben nem mondta ki, de más fegyveres rablások miatt 15 évre ítélte.
Az előzetes letartóztatásban tölthető maximum három év letelte miatt a közelmúltban több súlyos bűncselekménnyel vádolt ember is kikerült az előzetes letartóztatásból, a közeljövőben pedig további előzetes letartóztatásban lévő vádlottak is házi őrizetbe kerülnek, mert betöltik a törvényben maximált három évet.
Arra a kérdésre, mit jelent Kaiser Ede életvitelében, hogy félbeszakították a fegyházbüntetésének végrehajtását és előzetes letartóztatásba helyezték, azt mondta: mindenképpen könnyítést kell, hogy jelentsen a büntetés végrehajtásában, “az pedig tény, hogy mindenképpen biztatóbb előzetesben lenni, mint tényleges életfogytiglani büntetést tölteni”.
Elmondta: Kaiser szerdától formálisan előzetes letartóztatásban van, a gyakorlatban azonban még ugyanott őrzik, ahol eddig, de ez minden bizonnyal napokon belül megváltozik és átviszik olyan körletbe, ahol előzetes fogvatartottakat őriznek.
Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy előzetes fogvatartásban is lehet szigorú körülmények között a terhelt, a büntetés-végrehajtási intézet dönti el, hogy végül milyen őrzési fokozatba helyezik a terheltet.
A büntetések végrehajtásáról szóló törvény szerint az előzetes letartóztatottnak joga van a saját ruháját hordania, a letétben lévő pénzből meghatározott összeget a személyes szükségleteire fordítania, hozzátartozóival és más személyekkel levelezhet, legalább havonta egyszer fogadhat látogatót, és kaphat csomagot. Emellett igénybe veheti a büntetés-végrehajtási intézetben a rendelkezésre álló művelődési és sportolási lehetőségeket, egészségügyi ellátást kap, és kérelmére részt vehet a termelőmunkában, amelyért díjazás illeti meg.
Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e a hatóságok kártérítési felelőssége azért, amit Kaisernek kellett és kell még jelenleg is kiállnia a móri ügy vádlottja, illetve elítéltjeként, Dezső Antal azt mondta: ez a kérdés korai, csak akkor vizsgálható, ha majd jogerősen kimondja ártatlanságukat a bíróság.
A móri ügyben egyszer már ítéltek meg kártérítést felételezett elkövetőnek: Horváth Szilárd több százezer forintos kártérítési pert nyert a rendőrség ellen, mert a nyomozás kezdeti szakaszában a móri bankrablás tetteseként beszélt róla az ORFK, de ez utóbb teljesen téves feltételezésnek bizonyult.
A Fővárosi Ítélőtábla áprilisban rendelt el perújítást a móri ügyben és más súlyos bűncselekményekben elítélt Kaiser Ede ügyében. A perújítást az indokolta, hogy az újabb bizonyítékok szerint feltehetően mégsem Kaiser Ede követte el a nyolc halálos áldozatot követelő móri bűncselekményt.
A rendőrség eleinte Hajdú Lászlót és Kaiser Edét gyanúsította a 2002. május 9-én elkövetett bűncselekménnyel, amelynek során a móri bankfiókban lemészároltak nyolc embert. Kaiser Ede és Hajdú László az eljárásban következetesen tagadta, hogy köze lenne a bűncselekményhez, más fegyveres rablásokat azonban -, amelyekkel szintén megvádolták őket – elismertek, egy emberölési kísérletet leszámítva.
A Fővárosi Ítélőtábla 2005. október 25-én jogerőre emelte Kaiser Ede büntetését, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította az FB-t.
Hajdú László megismételt elsőfokú eljárása jelenleg is folyik az FB-n, ahol az ügyész is a vád módosítását kérte, mondván, hogy Hajdú nem bűnös a móri mészárlás vádpontjában. Ebben a perben meghallgatták tanúként W. Róbertet, aki a veszprémi postásgyilkossággal összefüggésben került a rendőrség látókörébe. Ő a bíróság előtt azt vallotta: Hajdúéknak semmi közük a móri ügyhöz.
A Fejér Megyei Bíróságon jelenleg is folyik a W. Róbert elleni eljárás, a Fővárosi Főügyészség 2008. április 2-án előre kitervelt, több emberen nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt emelt vádat ellene a móri ügyben.
A Nemzeti Nyomozó Iroda a Tatabányán született W. Róbertre és a börtönben tavaly öngyilkosságot elkövetett N. Lászlóra több mint egy éve figyelt fel. Az NNI tavaly januárban jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között, pár hét múlva pedig elfogták a gyanúsítottakat.
