ÁSZ - A Befektető-védelmi Alap működésének ellenőrzéséről

2008.09.29. Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az éves ellenőrzési terve alapján elvégezte a Befektető-védelmi Alap (Beva) működésének vizsgálatát. Az ellenőrzés a Beva 2000-2007 közötti működésére és gazdálkodására irányult.

A Beva 1997-ben jött létre a befektetők érdekeinek védelmére, feladata a biztosított tevékenységhez kapcsolódóan a kártalanítási összegek megállapítása és kifizetése. A kártalanítás felső összeghatára 2004. december 31-ig 1 M Ft volt, ami 2005. január 1-jétől 2 M Ft-ra, 2008. január 1-jétől pedig 6 M Ft-ra emelkedett. A kártalanítás 2004. év végéig a felső összeghatárig 100%-os volt, az követően 1 M Ft-ig 100%-os, az afeletti összegre pedig 90%-os arányú.

A kártalanítások kifizetéséhez szükséges forrásai a Beva-nak a tagintézetek csatlakozási és éves díjaiból, valamint rendkívüli befizetéseiből, a vagyonkezelés hozamából, felvett kölcsönből és a felügyeleti bírság törvényben meghatározott részéből származik.

2000 és 2007 között – az előző ÁSZ vizsgálat által érintett időszaktól eltérően (1998-1999. évek) – nem volt gyakori a tőkepiaci befagyás, a befektetési szolgáltatók tönkremenetele. A Beva működése óta 13 társasághoz kötődő kártalanítási ügyből kilenc 2000 előtt indult, 2002-től pedig új kártalanítási eljárás nem volt. Ugyanakkor a 2000 előtt indult kártalanítási kifizetések áthúzódó hatása befolyásolta a Beva 2000-2007 közötti vagyoni és pénzügyi helyzetét, aminek következtében a Beva 2000-ben és 2001-ben veszteséges volt. 2002-től már nyereségesen működött.

A Beva 2000-2007 között 13 tagintézete befektetőinek 2,9 Mrd Ft kártalanítást fizetett ki, amelyre a vagyona csak részben nyújtott fedezetet, 2001. június-július hónapokban a kifizetések szüneteltek. Ezt a helyzetet a Beva úgy oldotta meg, hogy a törvények által lehetővé tett maximális mértékű éves és rendkívüli díjfizetést írt el elő a tagintézetek számára, valamint a Kormány készfizető kezesség vállalása mellett 2,8 Mrd Ft hitelt vett fel. A Beva a hiteltartozását és annak kamatát 2007-ben teljes mértékben visszafizette. (A hitel lejárata 2011 volt.)

A kártalanításra kifizetett összegek 3%-a (116 M Ft) térült meg, 1,4 Mrd Ft kártalanítás miatti behajthatatlan követelést a Beva leírt, hat tagintézet felszámolása pedig folyamatban van. Ez utóbbiak esetében a Beva 5% alatti megtérüléssel (142 M Ft) számol.

A Beva szabad pénzeszközeit a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően állampapírban tartotta, 2007. év végén az állampapírok állománya 1,4 Mrd Ft volt. A vagyonkezeléssel a Beva a pályázaton kiválasztott vagyonkezelőt bízott meg. A letétkezelő 1997. óta változatlan, ami azzal függ össze, hogy a Beva alapkezelési szabályzata – a vagyonkezeléshez hasonlóan – nem írja elő a letétkezelő meghatározott időnként, pályázat útján való kiválasztását. Más letétkezelői ajánlatok nélkül az érvényben lévő letétkezelői díj (évi 0,05%) nem minősíthető.

A Beva likvid vagyonának és a védett sávban lévő letéteknek fedezeti hányadosa 2007-ben 0,09% volt, ami az előző három évhez képest 50%-os csökkenést jelent. Ez azzal függ össze, hogy 6 M Ft-ra emelkedett a biztosított összeg és azzal együtt a védett letéti állomány is, valamint 2007-ben a Beva a hiteltartozását visszafizette. A mutató csökkenése arra világít rá, hogy a megemelt biztosított összeg függvényében, változatlan díjtételek mellett kockázatot hordoz magában a Beva alapvető céljának – olyan vagyon felhalmozása, amely a kártalanítási kifizetésekhez szükséges – teljesítése.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az ÁSZ javasolta, hogy a Beva igazgatósága módosítsa az alapkezelési szabályzatot és ennek keretében írja elő a letétkezelő három évenkénti pályáztatását, valamint határozza meg a Beva likvid vagyonának, illetve a fedezeti hányadosnak elvárt mértékét.

Az elkészített jelentés az Állami Számvevőszék honlapján, a www.asz.hu címen olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK