Országgyűlés - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat

2008.09.30. MTI

Az MSZP, az MDF és az SZDSZ módosításokkal támogathatónak ítélte a minősített adatok védelméről szóló törvényjavaslatot hétfőn az Országgyűlésben, a Fidesz viszont közölte: Szilvásy György, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter eddigi tevékenysége okán nem teremthető meg a kétharmados többség a javaslat egyes részeinek elfogadásához.

Tóth András (MSZP) szerint támogatandó a törvényjavaslat hármas célja. Így fontos, hogy az elmúlt évek külön-külön elfogadott törvényei, illetve a különféle módosítások helyett egy egységes törvény megszülessék. Mint mondta, pozitív, hogy az Európai Unió, illetve a nemzetközi szervezetek követelményeit figyelembe vette a jogalkotó a tervezet kidolgozásakor. Kiemelte: fontos eleme a javaslatnak, hogy figyelembe vette az elmúlt 13 év tapasztalatait, a technikai változásokat, a társadalmi mozgásokat is.

A szocialista politikus közölte: az elvekkel, a szabályozási metodikával az MSZP egyetért. A benyújtott normaszöveget elfogadhatónak tartja, néhány módosítás megvitatása után.

Tóth András szerint a jelenlegi politikai helyzetben nagy kérdés, hogy a törvényjavaslat kétharmados részeinek elfogadásához szükséges szavazatszám biztosítható lesz-e.

Demeter Ervin (Fidesz) szintén foglalkozott a kétharmados többség ügyével, amelyhez - álláspontja szerint - az Országgyűlésben bizalomra, megfelelő légkörre lenne szükség.

A politikus szerint ezt a bizalmat elemi erővel verte szét a kormány. Demeter Ervin úgy vélekedett, ez a folyamat különösen Szilvásy György színre lépésével gyorsult fel. Hozzátette: már akkor lehetett érzékelni a helytelen szemléletet, amikor Szilvásy György a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetője volt, ám a szolgálatok szétverése akkor gyorsult fel, amikor Szilvásy a titkosszolgálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter lett.

Mint Demeter Ervin közölte, Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának a kinevezése miatt alakult úgy a helyzet, hogy érdemben nem lehet beszélni erről a javaslatról, de a kormány több alkalommal is felhasználta a szolgálatokat céljai érdekében, amely szintén lehetetlenné teszi az együttműködést.

A Fidesz vezérszónoka kijelentette: ahhoz, hogy a felek szót értsenek egymással, más környezetre lenne szükség, így az érdemi párbeszédre Szilvásy György miatt nem kerülhet sor. Ezért ő a felelős - szögezte le Demeter Ervin.

Pető Iván (SZDSZ) vezérszónoka azt hangsúlyozta: Magyarországra az a jellemző, hogy rengeteg a hivatali titok, mégis gyakran kerülnek nyilvánosságra olyan információk, amelyeket titoknak minősítettek.

Közölte: e javaslatot előkésztése során az SZDSZ még kormánypártként véleményezte, ám néhány célt a benyújtott változatban a beterjesztő nem vett figyelembe. Így - vélekedett a szabaddemokrata politikus - a tervezeten csak részben lehet érezni a szemléletváltást.

Mint mondta, az SZDSZ szerint hiányzik a javaslatból például az a passzus, ha a bíróság megállapítja egy minősített adat nyilvánosságra kerülése esetén, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek erősebb volt, mint a titkosításhoz fűződő, akkor az érintett titokfelelős cselekménye se minősüljön bűncselekménynek.

Ennek kapcsán Pető Iván kitért arra, hogy az elmúlt időszakban újságírók több esetben álltak bíróság előtt államtitkok nyilvánosságra hozatala miatt, de egyik büntető ügyben sem kerül sor az adat biztonságáért felelős titokgazda felelősségre vonására. Ezekben az esetekben szándékossággal vádolták az újságírókat, mint utóbb kiderült, minden alap nélkül - emlékeztetett. Úgy vélte, a tervezett szabályozás esetén is lehet számolni azzal, hogy szándékossággal vádolnának civileket. Leszögezte, az államtitoksértés tipikusan hivatali bűncselekmény, civileket ezért nem lehet büntetni.

Pető Iván közölte: az SZDSZ módosító indítványokat kíván benyújtani a javaslathoz.

Pettkó András (MDF) kijelentette, hogy pártja a szabályosság céljával egyet tud érteni, ám számos dilemma van a javaslatban. A politikus kifogásolta például azt, hogy eddig túl sok adat túl sokáig kerülhetett titkosítása. Ezért - mint mondta - az MDF üdvözli a mostani tervezett változtatás egyes elemeit.

A politikus kitért a titkosítás időtartamára is, ami - mint mondta - jelenleg túlságosan hosszú idő lehet, hiszen akár 90 évre is elzárhatnak információkat. Úgy vélte, kívánatos lenne a 15, de legfeljebb 30 éves időtartamú titkosítás. Nem tartotta elfogadhatónak a többszöri meghosszabbítás lehetőségét: ezzel ismét elérhetnék a 90 éves titkosítási időtartamot - közölte.

Az MDF vezérszónoka kifejtette: pártja azért is támogatja a javaslatot, mert a NATO és az EU tagság miatt szükség van a minősített adatok védelme kapcsán megteremteni az összhangot a nemzetközi gyakorlattal.

Mint Pettkó András közölte: az MDF szerint a javaslat egyes elemeiben pozitív, ám kérdés, hogy módosító javaslataikkal az MDF számára problémának tekintett részeket lehet-e korrigálni.

A törvényjavaslat általános vitájára várhatóan a parlament következő ülésén kerül sor.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS