Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kovács Tamás: az oktatás is segíthet a korrupció elleni fellépésben

2008.10. 1. MTI

A legfőbb ügyész szerint az oktatás is eszköz lehet a korrupció elleni fellépésben - erről Kovács Tamás a témában Budapesten tartott, 18 ország részvételével megrendezett nemzetközi konferenciát követő sajtótájékoztatón beszélt szerdán.

A globális korrupció és pénzmosás elleni küzdelem, eszközök és legjobb gyakorlatok címmel megrendezett konferencián elhangzottak alapján Kovács Tamás azt mondta: a jogot meg kell ismertetni az emberekkel, meg kell értetni és el kell fogadtatni velük. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy rendőrök és jogászok menjenek be az iskolákba, munkahelyekre, közhivatalokba és segítsék a jogi ismeretek terjesztését, a jogtudatosság növelését.

A korrupció elleni harc másik - Magyarországon is alkalmazható - eszközének Kovács Tamás annak a jelenleginél szigorúbb biztosítását nevezte, hogy a bűnös úton szerzett pénzt el lehessen venni. Hozzáfűzte: erre ugyan vannak jó megoldások a magyar jogban, de a gyakorlatot álláspontja szerint tovább kell fejleszteni. Mint mondta, ezt az ügyészségen is vizsgálják és elképzelhető, hogy jogalkotási kezdeményezéssel élnek.

Szintén fontosnak nevezte magyar szempontból a nemzetközi együttműködéseket. Példaként említette: szükség lenne arra, hogy a különböző országok szakemberei között több találkozó jöjjön létre, amelyeken többek között a jogsegélyek tapasztalatait, az eljárások gyorsításának lehetőségeit vitatnák meg.

Azzal kapcsolatban, hogy a Transparency International legutóbbi felmérése szerint a közepesen korrupt országok közé tartozunk és a 39. helyről a 47.-re csúsztunk vissza, a legfőbb ügyész azt mondta: úgy látja a helyzetet, ahogy a magyar állampolgárok többsége is, rosszul állunk. Hozzátette: tavaly 350 korrupciós ügyet regisztráltak, de a valós szám biztos, hogy nem ennyi, mivel "egy rosszabb kórházban több fordul elő egy évben".

Hangsúlyozta: a fő probléma a társadalmi szemléletben keresendő. Álláspontja szerint jelentősen előre léphetnénk, ha megközelítenénk a finn társadalom értékítéletét, amely minden szinten elutasítja a korrupciót, vagyis az emberek megalázónak éreznék a kenőpénz elfogadását és nyújtását egyaránt.

A háromnapos konferenciáról szólva azt mondta: több előadáson elhangzott, hogy nem egységes az alapfogalmak értelmezése, ez a közös bűnüldözésben gondokat okoz. Hozzátette: a jogi reformok mellett megfelelő szervezeti, megelőző és felderítő struktúrára és hatékony igazságszolgáltatásra is szükség van a korrupció elleni fellépés érdekében.

A magyar jogkövetéssel kapcsolatban azt mondta, habár az követte a nemzetközi normaváltozásokat, a gyakorlat nem eléggé kielégítő. Példaként említette, hogy amióta a pénzmosás szerepel a büntető törvénykönyvben, mindössze öt pénzmosásos ügy került bíróság elé.

A konferencián felvetődött a kormányzati szereplők immunitása, mentelmi joga is, amellyel összefüggésben elhangzott, hogy szükséges lenne, ha rövidebb határidőn belül döntenének az illetékes szervek a mentelmi jog felfüggesztéséről. Kovács Tamás ugyanakkor a mongolok példáját hozta fel, amely szerint hiába született rendelkezés arról, hogy a legfőbb ügyész indítványáról két nap alatt kell dönteni, van olyan eset, amelyben egy éve nem válaszol a parlament a megkeresésre.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYÉSZSÉG
KORRUPCIÓ
PÉNZMOSÁS