A szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemről döntöttek az EU-tagállamok miniszterei

2008.10. 3. Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Az Európai Unió foglalkoztatási- és szociális ügyekért felelős miniszterei 2008. október 2-án Luxemburgban találkoztak a Foglalkoztatási, Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) ülése keretében. Magyarországot Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára képviselte. A tanácsülés egyik kiemelt témaként tárgyalta az ún. antidiszkriminációs irányelvtervezetet.

Az irányelvtervezet a diszkriminációs okok széles körére terjed ki, így a vallási és világnézeti meggyőződés mellett az életkorra, a szexuális irányultságra és – Magyarország számára különösen aktuális módon – a fogyatékkal élők diszkriminációjára. A tervezet számos területen, a magán- és az állami szektorban – azon belül is a szociális védelemben, a szociális előnyök tekintetében, az oktatásban és az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés esetében –kívánja garantálni a diszkrimináció elleni védelmet.

A Tanács elfogadta, hogy 2010 a szegénység és társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem európai éve legyen. A 17 millió eurós kampány célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét az európai szegénység és társadalmi kirekesztés jelenlétére és felszólítsa a tagállamokat, hogy hatékony módszerekkel számolják fel a szegénységet. Az európai év erősíti a kollektív felelősségvállalást, továbbá segíthet annak a nézetnek a megdöntésében, hogy a szegénység elleni küzdelem terhet jelent a társadalom számára.

Az elnökség tájékoztatást adott a rugalmas biztonság (flexicurity) alapelveinek nemzeti szintű megvalósításának elősegítését célzó ún. "Flexicurity misszió (Mission for flexicurity)" csoport munkájának eredményeiről, továbbá az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálatáról.

A közelmúltban lezajlott romacsúcsról elhangzott, hogy az Európai Unió kiemelten, "gondolati közösséget" vállalva foglalkozik a romaüggyel, hiszen becslések szerint az Európai Unióban 7-12 millió roma lakos él. A nagy sikerrel lezárult találkozón több mint 500 résztvevő volt jelen, beleértve a romaszervezetek vezetőit is. Mindez lehetővé tette egyfajta új partnerségi kapcsolatnak megalapozását, amely Európa-szerte jelentős mértékben hozzájárulhat a romák társadalmi befogadásának előmozdításához.

A miniszterek megállapodásra jutottak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló rendeletben szabályozott, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére szóló ellátásokkal, valamint a haláleseti juttatásokkal kapcsolatban. Magyar kérésre az Európai Bizottság tájékoztatást adott az elektronikus információs rendszer eddigi eredményeiről.

Ugyancsak magyar kezdeményezésre az elnökség beszámolt a migrációról szóló irányelvekről folytatott tárgyalások állásáról. Magyarország hozzászólásában hangsúlyozta a migráció jelentős hatását a tagállamok munkaerőpiacára, illetve foglalkoztatáspolitikájára. Erre való tekintettel Simon Gábor államtitkár úr felkérte a jelenlegi francia és a jövőbeli elnökségeket arra, tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minden, a migráció területén tárgyalandó, a foglalkoztatást is jelentősen érintő, lényeges döntést együttesen hozzon meg a két érintett tanácsi formáció, a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács és a Bel- és Igazságügyi Tanács.

A miniszterek eszmecserét folytattak a munkaidős, illetve a munkaerő-kölcsönzős irányelv-tervezetek ügyében. Az elnökség tájékoztatta a tagállamokat, hogy az Európai Parlament a két irányelvet, a tanácsi csomagban történő kezeléssel szemben, egymástól elkülönítve kívánja tárgyalni. A munkaerő-kölcsönzős irányelv-tervezettel kapcsolatos közös tanácsi álláspont vitája október első felében lezajlik a Parlamentben, a munkaidős közös tanácsi álláspont megvitatása várhatóan október második felében kezdődik. A francia elnökség elsődleges célja az volt, hogy a tanácsülésen a tagállamok megvitassák az Európai Parlamenttel történő fellépés megfelelő stratégiáját. A magyar hozzászólás arra tért ki, hogy Magyarország álláspontja az EPSCO júniusi üléséhez képest nem változott – továbbra is aggályaink vannak a közös tanácsi álláspontokban foglaltakkal szemben. Magyarország szerette volna elérni, hogy az új munkaidős irányelv szigorúbban korlátozza a heti munkaidő lehetséges maximális hosszát, szűkítse a lehetséges kivételek körét, és így járuljon hozzá a hosszú és rendszertelen munkaidő gyakorlatának felszámolásához. Bár a magyar álláspont nem érvényesült a tanácsi vitában maradéktalanul, mindezek ellenére a továbbiakban is Magyarország konstruktívan és kompromisszumkészen kíván részt venni a további vitákban.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
EURÓPAI UNIÓ
KISEBBSÉGI JOGOK