Az Európai Bíróság C-404/07. sz. Katz ügyben meghozott ítélete

2008.10. 9. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A Bíróság szerint a sértettnek lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy vallomásával a büntetőeljárásban bizonyítékot szolgáltasson

A magyar büntetőeljárási jogban a bűncselekmény sértettje bizonyos esetekben az ügyész helyett pótmagánvádlóként vádat emelhet. A pótmagánvádló a bírósági eljárásban – ha a büntetőeljárásról szóló törvény másképp nem rendelkezik – az ügyész jogait gyakorolja. A magyar büntetőeljárási törvény kifejezetten kimondja továbbá, hogy a büntetőügyben ügyészként nem járhat el, aki az ügyben mint tanú vesz vagy vett részt.

A Fővárosi Bíróság előtt folyó alapeljárásban K. György pótmagánvádlóként lépett fel S. István Rolanddal szemben, őt különösen nagy kárt okozó csalás bűntettével vádolva. K. György indítványozta, hogy tanúként hallgassák ki. A magyar bíróság ezt az indítványt elutasította azzal, hogy, mivel az ügyész nem lehet tanú, így a pótmagánvádló sem tehet tanúvallomást.

A bíróság számára azonban kétséges, hogy összeegyeztethető-e ez az eredmény a sértett jogállásáról szóló uniós kerethatározattal1, amely szerint a tagállamok biztosítják a sértett számára az eljárás során a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét. Ezért a Fővárosi Bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz annak tisztázása érdekében, hogy a kerethatározatot akként kell-e értelmezni, hogy a sértettnek a pótmagánvádas eljárásban lehetőséggel kell rendelkeznie arra, hogy tanúvallomásával ezen eljárásban bizonyítékot szolgáltasson.

A Bíróság a mai napon meghozott ítéletében megállapítja, hogy a vádhatóság helyett és helyében, annak feladatait gyakorolva fellépő pótmagánvádló sértett helyzete a kerethatározat hatálya alá tartozik. A Bíróság kiemeli, hogy a kerethatározat – noha a tagállamok számára előírja, hogy az eljárás során a sértett számára biztosítsák a meghallgatás és a bizonyítékok szolgáltatásának lehetőségét – tág mozgásteret hagy a tagállamoknak a részletszabályozás elfogadása terén.

E tág szabályozási mozgástérre tekintettel a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a kerethatározat rendelkezései nem kötelezik a nemzeti bíróságot annak engedélyezésére, hogy valamely bűncselekmény sértettje pótmagánvádas büntetőeljárásban tanúként kihallgatást nyerjen.

A Bíróság azonban megállapítja, hogy az elfogadott tagállami részletszabályoknak mindenképpen lehetővé kell tenniük, hogy a sértett vallomást tehessen a büntetőeljárás során, és ezt a vallomást bizonyítékként figyelembe lehessen venni.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA