Nincs megállapodás a közlekedési bírságokról

2008.10.10. BruxInfo

Nem közeledtek érdemben a más tagállamokban elkövetett közlekedési vétségek miatt kirótt bírságok behajtását lehetővé tevő jogszabály-javaslatról folytatott egyeztetések során a közlekedési miniszterek álláspontjai. Tajani biztos a következő tanácsülésre kompromisszumos javaslat elkészítését javasolta.

A közlekedési balesetek jelentős hányadát más tagállamban követik el az Unió polgárai, s a jelenlegi szabályozás mellett, ha egyszer elhagyták azon országot, ahol balesetet okoztak, elenyésző az esélye a sofőrök felelősségre vonásának. Ezen kell minél előbb változtatunk” – közölte a tanácsi egyeztetés felvezetése kapcsán Antonio Tajani. Az Európai Unió közlekedési biztosa szerint nem az a cél, hogy tömegesen büntessék meg a vezetőket, hanem az, hogy közlekedési balesetek ezreit előzzék meg évente az EU-ban. A szakminiszterek felszólalása után a biztos kiemelte: nem a jogi viták szítása a cél a tervezet kapcsán, hanem a Bizottság javaslata nyomán született irányelvtervezet mielőbbi – lehetőség szerint még a francia elnökségi periódus alatti – elfogadása.

A Bizottság február végén tette közzé a csütörtöki vita alapjául szolgáló tervezetét, amely a közlekedésbiztonság érvényre juttatása jelszavával megteremtené a külföldön szabálysértést elkövetők büntethetőségét. Ehhez a közlekedési kihágásokat elkövető személyek ellen hozott rendőrségi és bírósági végzések tagállamok közötti átadására van szükség, mely a csütörtöki vita során a fő ellenállást eredményezte a szakminiszterek részéről. A Tanács tagjai a legtöbbet arról vitáztak, hogy vajon az első (közösségi) vagy a harmadik (eredetileg bel- és igazságügyi, kormányközi) pillér alatt lépjen életbe a jogszabály.

Az EU korábban azt vállalta, hogy 2010-re megfelezi a közúti közlekedési balesetben elhunytak számát a 2001-es szinthez képest. A csütörtöki egyeztetések során a szlovén delegáció hangsúlyozta, az EU-s vállalás nem valósulhat meg az egységes szabályozás gyors életbeléptetése nélkül.

Az eredeti bizottsági javaslat szerint kezdetben csupán három vétségre illetve bűncselekményre korlátozódik majd a direktíva hatálya: a gyorshajtásra, az ittas vezetésre illetve a biztonsági övek bekapcsolásának hiányára. Ez az a három szabálytalanság, amely a legtöbb közúti közlekedési balesetért felelős az EU-ban. Később azonban meglesz a lehetőség más szabálytalanság-fajták bevonására is a direktíva hatálya alá. Az EP közlekedési bizottsága által megszavazott parlamenti jelentés azonban a három fenti vétség mellett a piros lámpa figyelmen kívül hagyását is felvenné negyediknek a listára.

A tanácsi vita során a bolgár miniszter mielőbbi megoldást sürgetett, különösen mert az ország uniós csatlakozása óta egyre több külföldiek által elkövetett baleset történik s ez ellen szinte tehetetlenek a bolgár hatóságok. Görög kollégája egyetértett az érveléssel, hozzátéve, hogy a görög utakon – hasonlóan a spanyol helyzethez – július-augusztus hónapokban a turista csúcsszezon idején lenne a leghasznosabb az egységes szabályozás megléte.

A német miniszter kiváló megoldásnak nevezte a javaslatot, miközben hozzátette, két évtizede Németországban évi 25 ezer ember lelete halálát az utakon, míg az utóbbi években a pénzbüntetések megduplázásának, a biztonsági öv használatának fokozott ellenőrzése és az alkoholszondázásnak köszönhetően 5 ezerre csökkent a végzetes kimenetelű közlekedési balesetek aránya. A portugál miniszter hozzátette, hogy mivel a közlekedési balesetek háromnegyedét gyorshajtók okozzák, etikai kötelessége is a tagállamoknak a szabályok betartatásának elérése.

Csepi Lajos a közlekedési tárca államtitkára a Tanács előtti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy Magyarország számára égető fontosságú a kezdeményezés. „Tranzitország révén a folyamatosan növekvő átmenő forgalom okán, a rendkívül rossz baleseti statisztikák miatt, valamint a magyarok körében egyre gyakoribb külföldi rendszámú autóhasználat mind sürgőssé teszik a közös fellépést” – mondta Csepi. A közlekedési államtitkár szerint különösen fontos, hogy jó jogalapon nyugodjon a szabályozás. „A terület szabályozása legyen közösségi, míg a konkrét megvalósítás maradjon nemzeti hatáskörben” – ismertette a magyar álláspontot Csepi hozzátéve, hogy kormányunk azt szeretné, ha a büntetőintézkedések kikerülnének a javaslatból, ellenben a bizonyítékok kölcsönös elismerését támogatja Magyarország.

Az ülés után Csepi a Bruxinfónak nyilatkozva úgy érvelt, hogy mivel a közlekedési balesetek nagyrészt közigazgatási vétségnek számítanak, ezért a magyar álláspont szerint nem érdemes büntetőjogi alapokra helyezni a szabályozást.

Tajani biztos a tanácsi tárgyalások végén közölte: „a félreértések elkerülése végett fontos szem előtt tartanunk, hogy a Bizottságnak nem célja a büntetőjog harmonizációja”. A jövőre vonatkozó forgatókönyv kapcsán úgy vélekedett, hogy a francia elnökséget kell felruháznia a Tanácsnak azzal a felelősséggel, hogy készítsen elő egy kompromisszumos javaslatot a témában a közúti biztonság kérdésében.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖZLEKEDÉS
EURÓPAI UNIÓ
SZABÁLYSÉRTÉS
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA