Az EP befogadta az uniós jelképeket

Az Alkotmánytervezetben még szerepeltek, a Lisszaboni Szerződésből azonban kikerültek az unió – egyesek szerint túlzottan föderalisztikus – szimbólumai. A képviselők tegnapi döntése értelmében ugyanakkor az Európai Parlament sajátjaként fogadta el az unió zászlaját, himnuszát és jelmondatát.

Az EP tegnapi plenárisán módosította az Európai Parlament eljárási szabályzatát, úgy, hogy abba bekerült egy, az unió jelképeivel foglalkozó rész. Az új házszabály szerint „a parlament elismeri, és sajátjaként fogadja el az unió alábbi jelképeit:

  • a zászlót, amely kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll;
  • a himnuszt, amely Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapul;
  • a jelmondatot: „Egyesülve a sokféleségben”.

Az EP május 9-én ünnepli meg az Európa-napot. Az uniós zászlót el kell helyezni minden parlamenti épületen és minden ülésteremben. A himnuszt minden alakuló és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor le kell játszani, különösen az állam- és kormányfők üdvözlésére. A jelmondatot pedig fel kell tüntetni a parlament hivatalos dokumentumain - áll az elfogadott szövegben.

A plenáris vitában Schöpflin György elmondta: tévednek azok, akik szimbólumok kérdését irrelevánsnak és csupán felesleges időfecsérlésnek tartják. A politikus szerint „a szimbólumok a demokrácia szükségszerű, az EU identitása számára pedig központi elemei” - tette hozzá. „Ha a szimbólumok kérdése valóban nem lényeges - ahogy azt ellenfeleik állítják -, akkor miért is kell fellépni ellenük?” - kérdezte Schöpflin, aki szerint a szimbólumok ellenzői magát az európai demokráciát kérdőjelezik meg.

Háttér

Az Európai Unió tizenkét csillagos, kék zászlaja eredetileg, 1955 (hivatalosan 1985) óta az EU-tól független, strasbourgi székhelyű Európa Tanács szimbóluma volt.

Szintén az Európa Tanács tette meg elsőként (1972-ben) hivatalos himnuszának Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáját, melyet a zeneszerző 1823-ban írt Friedrich von Schiller 1785-ös költeménye alapján.

Robert Schuman, francia külügyminiszter 1950. május 9-én tett javaslatot arra, hogy hozzanak létre egy olyan szervezetet, amely felügyelné a német szén- és a francia vasérctermelést, illetve acélipart. Ez a kezdeményezés - amely az Európai Szén- és Acélközösség 1952-es létrehozásához vezetett - vált az európai integráció s így az Európai Unió kiindulópontjává. Az Európai Közösség intézményei először 1962-ben, a Schuman-nyilatkozat napján tartották meg az Európa-napot. A jelentéstevő úgy véli, a tagállamoknak össze kellene fogniuk, és mindenhol hivatalos munkaszüneti napnak kellene nyilvánítani május 9-ét.

A legújabb európai szimbólum, a jelmondat az Európai Parlament kezdeményezésére született meg. A parlament akkori elnöke, Nicole Fontaine 2000. május 4-én jelentette be a verseny végeredményét, amelyen az Európai Uniót akkor alkotó 15 tagállamból 2200 iskola vett részt. A győztes az „Egyesülés a sokféleségben” mottó lett. Ezt az uniós alkotmány megfogalmazására összeült Európai Konvent az „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatra módosította.

A konvent által elkészített Alkotmánytervezetben külön cikk foglalkozott az Európai Unió szimbólumaival. Az Alkotmányszerződés a francia és a holland népszavazáson elbukott. Az új reformszerződésről folytatott egyezkedéskor kihagyták a jelképekről szóló részt, így az a tagállami ratifikációkra váró Lisszaboni Szerződésben sem szerepel.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ