A köztársasági elnök indítványára két, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezte el az Alkotmánybíróság.
Megállapította, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésnapján elfogadott törvény, és az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló, az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésnapján elfogadott törvény több rendelkezése is alkotmányellenes.
A köztársasági elnök alapvetően a két törvényben rögzített egyes közhatalmi jogkörökkel összefüggésben indítványozta az előzetes alkotmányossági vizsgálatot. Megítélése szerint az, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és a benne résztvevő országos szakszervezeti szövetségek meghatározott kormányrendeletek és miniszteri rendeletek megalkotásakor egyetértési jogkört kapnak, ellentétes az Alkotmányban foglalt jogállamiság elvével. Ezek a szervezetek ugyanis a köztársasági elnök szerint nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval.
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy – amint azt a köztársasági elnöki indítvány is felveti – alkotmányosan adható-e az OÉT-nek és a szakszervezeteknek a jogszabály-alkotásban egyetértési jog. Jelen határozatában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta az érdekegyeztetés hagyományos konzultatív formáinak fontosságát, de korábbi álláspontját ismét megerősítve leszögezte: a jogszabály-alkotás zárt rendszert képez, melynek alapvető szabályai az Alkotmányban találhatók.
Az Alkotmány nem ad arra felhatalmazást, hogy a benne felsorolt szerveken kívül mások is jogszabályt (mindenkire nézve kötelező normákat) alkossanak. Emiatt a két törvényben szabályozott egyetértési jog az Alkotmánynak az egyes jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályaival és a jogállamisággal is ellentétes. Az alkotmányellenesség ezen okból történő megállapítása miatt az Alkotmánybíróság a demokratikus legitimáció kérdését nem vizsgálta érdemben.
A határozathoz dr. Bragyova András, dr. Kiss László, dr. Kovács Péter és dr. Lévay Miklós alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
