Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azt szeretné elérni, hogy ügyészségi vádemelés nélkül is bíróság elé lehessen vinni a közvádas ügyeket.

Az [origo] által megkérdezett politikusok nem támogatnák a terv megvalósításához szükséges törvénymódosítást. A Legfőbb Ügyészség és jogi szakértők szerint azonban a miniszter által szorgalmazott eljárás már létezik, csak egyelőre nem hatályos.

Dávid Ibolya igazságügy-miniszter – miután a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal bűncselekmény hiányában megtagadta a nyomozást a MIÉP alelnökének antiszemita kijelentései kapcsán – közölte: azt szeretné elérni, hogy “legyen egy olyan eljárási megoldás, amelynek révén a sértett bíróság elé tudja vinni a közvádas ügyet akkor is, ha az ügyész úgy látja, nincs meg az alapja a bűncselekménynek, így a vádemelésnek” – mondta Dávid Ibolya vasárnap.

Bárándy Péter büntetőügyekre szakosodott ügyvéd azonban úgy tudja, az az intézmény, melyet Dávid Ibolya szeretne bevezetni, már része a magyar jognak, pótmagánvádnak hívják, csak 2000-ben elhalasztották három évre hatálybalépését.

“Nem szerencsés újból kitalálni a melegvizet”- utalt Bárándy arra, hogy a Horn-kormány idején a pótmagánvád intézménye bekerült a büntetőjogi eljárásba, és 2000. január elsején lépett volna hatályba. Az Orbán-kormány azonban három évre elhalasztotta a hatálybaléptetését. “Az intézmény Európában is egyre terjed, az Európai Unióban tendencia a sértetti jogok erősítése. Jó lenne, ha végre itt is érvényesülne.”

Horányi Miklós, a legfőbb ügyészség szóvivője Dávid Ibolya vasárnapi nyilatkozatával kapcsolatban az MTI-nek elmondta, hogy amennyiben egy magatartást a törvény nem rendel büntetni, az ügyészség nem indíthat büntetőeljárást. Ugyanakkor a szóvivő is emlékeztetett arra, hogy a pótmagánvád intézményét az érvényes – bár nem hatályos – új büntetőeljárási törvény tartalmazza. A feljelentések által kezdeményezett büntetőeljárás kapcsán a legfőbb ügyész levélben fordult az igazságügy-miniszterhez, és a jogalkotást érintő szakértői egyeztetést javasolt.

Horányi Miklós elmondta: a konkrét ügy – a Mazsihisz feljelentése – kapcsán felvetődik annak a lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság által meghatározott keretek között pontosítsák a büntető törvénykönyvben szereplő, közösség elleni izgatás törvényi tényállását.

Az ügyészség és Bárándy véleményével ellentétben az [origo] által megkérdezett képviselők nem tudnak arról, hogy része lenne a magyar jogrendnek a Dávid által szorgalmazott eljárás. Ráadásul többségük úgy véli, bevezetéséhez jelentősen módosítani kellene a Btk-t.

Turi-Kovács Béla kisgazda miniszter az [origo]-nak elmondta, büntetőjogászként kockázatosnak tart minden olyan változtatást a Btk.-ban, amely kiiktatja a garanciális elemeket. Dávid Ibolya kijelentéséből ugyanis az következik, hogy az ügyészség mint vádhatóság szerepe csökkenne. Ez azonban Turi-Kovács szerint nem szerencsés. A változtatás a jelenleginél több jogot biztosítana a vádlónak, csökkennének viszont a vádlottak jogai. A miniszter szerint csak akkor lehetne növelni a vádlók jogait, ha közben a vádlottak jogait is növelnék.

Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója, a parlament igazságügyi bizottságának tagja közölte, hogy a Fidesz jogi kabinetje még nem alakította ki a kérdésben az álláspontját. Egy név nélkül nyilatkozó fideszes képviselő szerint kampányfogás a miniszter asszony kijelentése.

Csiha Judit, az igazságügyi bizottság szocialista tagja szerint nem gondolta végig kijelentését Dávid Ibolya. A terv megvalósításához a Btk.-t lényegesen módosítani kellene, ráadásul még a bíróságok szervezeti felépítését is át kellene alakítani a végrehajtáshoz.