Magyar-román kormányülés - Tariceanu: kisebbségi törvény csak a választások után

2008.10.22. MTI

Csak a következő román parlament dönthet a kisebbségi törvényről - mondta Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök kedden Szegeden. Gyurcsány Ferenc szerint érdemes támogatni a kulturális autonómiát.

Nyilvánvaló, hogy már csak negyven nap van a választásokig és a parlament gyakorlatilag felfüggesztette működését. Semmi esélye nincs annak, hogy a parlament jelenlegi ülésszakán elfogadja ezt a törvénytervezetet. Ez olyan cél, amelyet a következő kormánynak kell elérnie - mondta Calin Popescu Tariceanu az MTI kérdésére a magyar-román kormányülés utáni sajtóértekezleten.

Minden országban fontos, hogy a kisebbség megőrizze kulturális és történelmi identitását, igaz ez a magyar kisebbségre Romániában éppúgy, mint a román kisebbségre Magyarországon - hangsúlyozta a kormányfő.

A román miniszterelnök támogatja a kulturális autonómiát, de szerinte ennek nem szabad a kisebbség elszigetelődéséhez vezetnie, mert az a következő generációk életére is hatással lehet.

Már ma is széleskörű jogok illetik meg a kisebbségeket Romániában. A kisebbségi törvény pedig nem tesz mást, csak egy jogszabályban egyesíti a már létező törvényeket - tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc szerint az autonómia összhangban van az európai normákkal és elvekkel. A kulturális értelemben sokszínű Európában a nyugalmat és békét jól szolgálhatja a különböző típusú autonómiák létezése - tette hozzá a miniszterelnök.

"Ha valamelyik nemzeti kisebbség meg szeretné teremteni a maga kulturális autonómiájának különböző formáit - legyenek intézményei, legyenek iskolái, legyen újságja - azt lehet és érdemes támogatni. Ez nem elvesz egy országból, hanem hozzátesz" - mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a nemzeti kisebbségeket megilletik azok a jogok, amelyek ahhoz kellenek, hogy megélhessék maguk nemzeti identitását, többes identitását, ápolhassák saját nyelvüket.

A régióban van olyan ország, amely szerint az autonómia az állam széteséséhez vezet. Ezek azonban túlzott és megalapozatlan félelmek. Romániában azonban most lényegesen több a megértés a kérdésben, mint néhány évvel ezelőtt - fűzte hozzá Gyurcsány Ferenc.

A magyar-román kormányülést értékelve a kormányfő kiemelte: ma már sokkal inkább építkezésekről szólnak ezek a találkozók, lényegesen kevesebb a konfliktus a román és magyar közösségek között a határ mindkét oldalán.

"Az elmúlt négy évben összességében a magyar-román viszonyban áttörést sikerült elérni" - hangsúlyozta.

A keddi kormányülésen a két fél egyetértetett a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport felújításával, a munkálatok jövőre be is fejeződhetnek. Battonyán pedig nemrég fejeződött be egy egymillió euró értékű iskolafelújítás. A munkálatokhoz Bukarest is hozzájárult - tette hozzá a miniszterelnök.

A kormányülés után a két miniszterelnök közösen koszorúzta meg a román-magyar megbékélési tervezetnek emléket állító táblát. A dél-alföldi városban 1849-ben írták alá román-magyar megbékélési tervezetet. Ez a dokumentum külön nemzetiségként ismerte el az erdélyi románságot. A megbékélési tervezet több kulturális és gazdasági jogot biztosított a románságnak.

  • kapcsolódó anyagok
KISEBBSÉGI JOGOK
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK
VÁLASZTÁS