Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Lex Mol: teljes támogatás a törvénymódosításnak

2008.10.22. Magyarország.hu

Valamennyi párt támogatta a kormány által beterjesztett, a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő, valamint az azzal összefüggő egyes törvények, ismertebb nevén a "lex Mol" módosítását tartalmazó előterjesztést kedden a parlamentben.

Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára felszólalásában elmondta: a törvény módosításának célja az Európai Bizottság által megalapozottan kifogásolt rendelkezések hatályon kívül helyezése, ami elősegítheti a Bizottság által Magyarország ellen 2007. november 13-án indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését.

Hozzátette: a törvényjavaslat által érintett "kisebb korrekciók" az Európai Bizottsággal kötött kompromisszum eredményei, amelyek nem veszélyeztetik a törvény eredeti célját, vagyis a magyarországi stratégiai vállalatok ellenséges felvásárlásának megakadályozását.

A kormány hatályon kívül helyezi azt az előírást, amely a befolyásszerzés feltételévé teszi, hogy az ajánlattevő vállalkozás közgyűlésének a tranzakciót előzetesen jóvá kell hagynia. Emellett elrendeli, hogy a magyar államnak 2009. május 31-ig vissza kell hívnia a Magyar Energia Hivatal által jelölt megfigyelő személyeket a stratégiai jelentőségű vállalatok vezető testületeiből - fejtette ki az államtitkár.

Fónagy János (Fidesz) szerint az elmúlt egy év történései bebizonyították, hogy a Ház helyesen döntött a stratégiai jelentőségű vállalatok védelmére hozott jogszabály megalkotásakor. Elmondása szerint a legnagyobb ellenzéki párt ezért a csökkentett hatáskörrel rendelkező módosító indítványt is támogatja, és egyúttal felhívja a kormány figyelmét, hogy a jövőben is kitüntetett figyelemmel kísérje a stratégiai vállalatok működését.

Podolák György (MSZP) a gazdasági és informatikai bizottság álláspontját ismertetve kiemelte: a magyar gazdaságnak szüksége volt a stratégiai jelentőségű vállalatok védelmét szabályozó törvény megalkotására, ugyanakkor a bizottság tudomásul vette az Európai Bizottság kifogásait és egyhangú szavazással elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot.

Lakos Imre (SZDSZ) szerint az Országgyűlés "vékony pallón próbált egyensúlyozni" a sajtóban "lex Molként" emlegetett törvény meghozatalakor. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság álláspontjában a törvény számos lényegesnek mondható rendelkezését érvényben hagyta, ami jelzi, hogy a Ház helyesen tette, amikor a "lehető legmesszebb elment" a stratégiai jelentőségű vállalatok védelme területén.

Herényi Károly (MDF) örömét fejezte ki, hogy az Országgyűlés múlt évi döntésében "végre nem kimondottan uniós irányelveknek igyekezett előre megfelelni", hanem a magyar gazdaság valós érdekeit segítette.

Molnár Béla (KDNP) hangsúlyozta: Magyarország az Európai Bizottságtól nemcsak elmarasztalásban részesült, hanem elismerést is kapott arról, hogy a stratégiai jelentőségű vállalatokat érintő törvények a nemzeti érdekek jogos érvényesítését is tartalmazzák.

Kovács Tibor (MSZP) egyetértett a korábban felszólalókkal abban, hogy a szabályozás a médiában megjelent éles elutasítások ellenére is igazolta a hozzá fűzött elvárásokat. Az Európai Bizottság kis számú kifogása szerinte jól mutatja, hogy a kormánynak nem kell mindig "éltanulónak" lennie az uniós irányelvek átvételekor.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
TÁRSASÁGI JOG
ORSZÁGHÁZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG