A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy mondja fel a Postabank megvásárlója, az Erste Bank javára vállalt kártérítési kezességet

2008.10.28. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályai értelmében felszólította Magyarországot, hogy mondja fel az ismeretlen követelésekért járó kártérítésre vonatkozó kezességet, amelyet a Postabank privatizációjakor a bankot megvásárló Erste Bank javára vállalt.

A 2004 októberében indult mélyreható vizsgálat során (lásd IP/04/1258) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés sérti az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, mivel egy prudens működésű magánbefektető nem vállalt volna korlátlan mértékű kártérítési kezességet a Postabank megvásárlója számára. Noha a magyar állam az ismeretlen követelésekért járó kártérítést még Magyarország Unióba lépése előtt vállalta, a Bizottságnak jogában áll vizsgálni a kezességvállalást, mivel a csatlakozás napján (2004. május 1-jén) nem határozták meg kellőképpen a magyar állam pontos pénzügyi kötelezettségét. A Bizottság vélekedése szerint azonban a bizottsági szolgálatok által a csatlakozás előtt küldött levelek nem egyértelműen fogalmazták meg az esetleges kártérítési kezesség tételes felsorolásának kötelezettségét, így az Erste Banknak nem kell visszafizetnie a támogatást.

2004. október 20-án a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított (lásd IP/04/1258) az ismeretlen követelésekért járó kártérítés („kártérítési kezesség”) tekintetében, amelyet a magyar állam ajánlott fel az ajánlattevőknek a Postabank privatizációjakor. 2003. október 20-án az Erste Bank – a legmagasabb árat kínáló pályázó – nyílt versenyeljárás keretében megvásárolta a Postabankot. A kártérítési kezesség korlátlan mértékű volt 2004. április 29-ig, amikor is az Erste Bank egyoldalúan lecsökkentette a magyar állam esetleges fizetési kötelezettségének mértékét, valamint kockázati kategóriákra szűkítette a kártérítési kezesség körét.

A vizsgálat eredményeképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kártérítési kezesség csatlakozás előtt pontosan meghatározott része – a Magyarországgal kötött csatlakozási szerződéssel összhangban – a csatlakozás után nem alkalmazandó, és ennélfogva nem is képezi további vizsgálat részét.

A kártérítési kezesség fennmaradó része azonban a csatlakozás után is alkalmazandó, mivel a magyar állam pénzügyi veszélyeztetettségét a csatlakozás időpontjában nem határozták meg kielégítő módon. Különösen azon kitételnek nem tettek eleget, mely szerint pontosan meg kellett volna határozni azokat a feltételeket, amelyek kiválthatnák a magyar állam esetleges fizetési kötelezettségét.

A hivatalos vizsgálati eljárás eredményeképpen a Bizottság úgy találta, hogy az intézkedés csatlakozás után alkalmazandó része állami támogatást valósít meg. Noha a kártérítési kezességet nyílt, feltételek nélküli tendereljárás során ajánlották fel, egy prudens működésű magáneladó nem vállalt volna korlátlan mértékű kártérítési kezességet a Postabank vásárlója javára. Ennélfogva a kártérítési kezesség gazdasági előnyt keletkeztetett az Erste Bank számára.

A Bizottság nem talált jogalapot a támogatás megerősítésére sem a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás, sem pedig bármely egyéb állami támogatási keretszabályozás alapján. A Bizottság ezért felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg az intézkedés csatlakozás után alkalmazandó részét.

Ez idáig nem került sor semmiféle kifizetésre a kártérítési kezesség keretében. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az Erste Bank a kapott előnyért nem kell, hogy Magyarországnak fizessen, mivel a privatizáció idején a felek nem tudhattak a kártérítési kezességre vonatkozó különös követelményekről, amelyek értelmében a kockázatokat még a csatlakozás előtt pontosan meg kell határozni és kimerítő jegyzékbe ahhoz foglalni, hogy ne lehessen őket a csatlakozás után alkalmazandónak tekinteni.

Háttér

2003-ban és 2004-ben a magyar hatóságok – a csatlakozási okmány IV. mellékletének 3. pontjában a csatlakozási előtti időszakban nyújtott állami támogatási intézkedések vonatkozásában meghatározott ún. ideiglenes eljárás keretében – számos intézkedést jelentettek be, amelyeket 1995 és 2003 között a Postabank és Takarékpénztár Rt. javára hoztak.

2004. október 20-án a Bizottság határozatot fogadott el, amelyben a beavatkozások nagyobb részét – beleértve az 1998-as 152 milliárd forintos tőkeinjekciót is – a csatlakozás után nem alkalmazandónak nyilvánította. Egy intézkedést azonban, mégpedig az ismeretlen követelésekért járó kártérítést, a csatlakozás után alkalmazandónak ítélt, és hivatalos vizsgálati eljárást indított kizárólag ezen intézkedés tekintetében.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat bizalmas adatokat nem tartalmazó változatát C 35/2004 ügyszám alatt teszik majd közzé az állami támogatásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található nyilvántartásában (State Aid Register). Az állami támogatásokkal kapcsolatban az interneten és a Hivatalos Lapban közzétett legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG