GVH győzelmek az első fokú bíróságon

2008.11. 4. Jogi Fórum / GVH

Két kartell és három fogyasztók megtévesztése miatt elkezdett, mindannyiszor jelentős bírság kiszabásával zárult döntése kapcsán indított pert nyert meg első fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az öt ügyben összesen kiszabott versenyhatósági bírság majdnem 1,2 milliárd forint volt.

A Lapker és a Posta valamikor 2001. szeptembere és decembere között kötött versenykorlátozó megállapodást. Először az 1998. és 2001. között hatályos, a Posta regionális újságterjesztő cégeinek privatizációja kapcsán tető alá hozott megállapodásban szerepelt, hogy a Posta nem törekszik arra, hogy ő juttassa el a lapokat a nyomdából a kiskereskedőkhöz. A 2002. és 2007. közötti időszakra szóló együttműködési megállapodásban ennek köszönhetően a Posta elérte, hogy a postahivatalokban eladott lapok fejében a Lapkertől kapott jutaléka 13-ról 23,5 százalékra nőjön. Az egyezség 2003. januártól hatályos módosítása során végül a Lapterjesztő is bevállalta, hogy nem kapcsolódik be a Posta felségterületének számító előfizetéses lapterjesztésbe. A „meg nem támadási” megállapodás kapcsán ekkor a Magyar Posta piacszervezési díjként egyszeri 260 millió forint összegű ellentételezésben részesült annak fejében, hogy újabb 5 évig nem rontja a Lapker üzletét. Mindezek miatt a Magyar Posta és a Magyar Lapterjesztő 468-468 millió forintos bírságot kapott a GVH-tól. A Fővárosi Bíróság első fokon helybenhagyta a GVH határozatot.

A GVH 2006-ban indított versenyfelügyeleti eljárást a Synergon Informatikai Rt-vel, a Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Rt-vel valamint a Hewlett-Packard Magyarország Kft-vel szemben. A három informatikai vállalkozás ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank, a HVB Bank és a Nemzeti Autópálya Rt. által, különböző informatikai infrastruktúrák telepítésére, fejlesztésére, működtetésére, üzemeltetésére még 2003-ban és 2004-ben kiírt egyes versenytárgyalások illetve közbeszerzési eljárások során összejátszott egymással. A GVH e jogsértő magatartásért a Synergonnal szemben 38 millió forint, a HP-vel szemben 52 millió forint, a Montanával szemben 20 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. A Fővárosi Bíróság első fokon helybenhagyta a GVH döntését.

Első fokon a GVH számára kedvező döntés született több, komoly bírság kiszabásával záruló fogyasztók megtévesztése kapcsán hozott határozat miatt indított perben is. A Metro Kereskedelmi Kft. 2006. decemberében megjelentetett reklámújságjában, szórólapjain és internetes oldalán többféleképpen is megtévesztette a fogyasztókat. Egyrészt olyan termékeket hirdetett, amelyek egyes áruházakban nem voltak kaphatóak az akció kezdetén, illetőleg amelyekből nem állt rendelkezésre kellő nagyságú készlet. Másodsorban akciós árú termékként hirdetett olyan árukat is, amelyeket a korábbival azonos, vagy annál magasabb áron értékesített. Harmadszor pedig a kültéri mini fényháló esetén régi árként egy korábbi, az akciót közvetlenül megelőző árnál magasabb árat tüntetett fel. Mindezek miatt a Metro 35 millió forintos bírságot fizetett. A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a Metro keresetét.

Akciói során a UPC a televíziós és rádióreklámjai, illetve óriásplakátjain nem, vagy nem megfelelően tájékoztatta fogyasztóit arról, hogy a beígért kedvezmények csak hűségnyilatkozat aláírása fejében vehetők igénybe. A társaság reklámjaiból nem mindig derült ki az sem, hogy a kedvezményes havi díjak és belépési díjak igénybevételéhez mely programcsomagra kell előfizetni. A UPC nem, vagy nem megfelelően közölte a fogyasztókkal sem azt, hogy a kedvezményes havidíjak csak egy ideig élnek, sem azt, hogy a kedvezményes időszak pontosan mennyi ideig tart. Ráadásul a jogsértéssel érintett reklámokban nem, vagy nem megfelelően szerepelt az az előírás, hogy bizonyos kedvezmények csak az új, vagy a már meglévő előfizetőkre is vonatkoznak-e. A fogyasztók megtévesztése miatt a versenyhatóság a UPC Kft-re 35 millió forintos bírságot szabott ki. A Fővárosi Bíróság első fokon ebben az ügyben is a GVH-nak adott igazat.

A Magyar Telekom mobilcége 2006. április közepe és május vége között az "Akár 5 Ft/perc" illetve a "verhetetlen áron" szlogenekkel népszerűsítette a Kaméleon díjcsomagot. A GVH vizsgálat megállapította, hogy a reklámokban ígért percdíj három felező csomag együttes megvásárlásával érhető el. Így a fogyasztónak ki kell fizetnie a díjcsomag kétezer forintos alapdíját és a három felező csomag egyenként 500 forintos havidíját is ahhoz, hogy percenként öt forintért telefonálhasson. Az eljárás során a T-Mobil nem tudta igazolni azt sem, hogy árai valóban verhetetlenek. Mindezek miatt a Magyar Telekomot a GVH 80 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság annyiban változtatta meg a GVH döntését, hogy a "szabadon választható kedvezmények" kijelentést nem tartotta jogsértőnek. A bíróság álláspontja szerint ez nem az árú lényeges tulajdonsága. Ennek megfelelően a bírság összegét 12 millió forinttal csökkentette, így az 68 millió forint lett.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
FOGYASZTÓVÉDELEM
VERSENYJOG
GVH