Mind az idén, mind jövőre gyorsítani kell a hiánycsökkentést, az egyensúlyjavítást, az államháztartás finanszírozási igényének mérséklését – jelentette ki a pénzügyminiszter az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának elején.

Veres János hétfőn a parlamentben hangsúlyozta: bár a kormány eredetileg olyan adócsomagot terjesztett be a jövő évre, ami mind a lakosság, mind a vállalatok terheit mérsékelte volna, erről a külső tényezők, a globális pénzpiaci krízis miatt le kellett mondani.

Kiemelte, hogy gyorsabb egyensúlyjavulásra, a finanszírozási igény jelentősebb mértékű csökkentésére van szükség, ezért most el kell halasztani a tervezett adócsökkentést, függetlenül attól, hogy a gazdaság versenyképessége érdekében lényeges lenne.

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy amikor október 9-én “Magyarországra is megérkezett a globális krízis”, a kormány már aznap éjszaka és másnap délelőtt meghatározó döntéseket hozott. Ezek közé tartozott a jövő évi költségvetés újratervezése, valamint a már benyújtott adócsökkentési javaslat teljes visszavonása.

Mint elhangzott, az új javaslatban fontosnak tartják mind az adórendszer egyszerűsítését, mind pedig a fehérítést, ezek ugyanis hozzájárulnak a gazdaság versenyképességének javításához. A pénzügyminiszter fontosnak nevezte, hogy e két területen a kormány kitartson eredeti elképzelése mellett, megtörténjenek azok a változások, amelyek csökkentik a vállalkozók és a magánszemélyek adminisztrációs terheit, valamint növelik az átláthatóságot, tovább fehérítve a gazdaságot.

Veres János ismertetése szerint a magánszemélyeket érintő jelentős könnyítés az új egyszerűsített bevallási rendszer kialakítása. Ha a magánszemély ezt választja, akkor a személyi jövedelemadó bevallását nem saját magának kell elkészítenie, ezt megteszi helyette az adóhivatal. Ha ez a bevallás az érintettnek valamilyen okból nem felel meg, például azért, mert nem teljes az adóhivatal információja, akkor azt javítani, pontosítani lehet. Az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített adóbevallás lehetőségével mintegy 3 millió magánszemély élhet.

Egyszerűsítenék, egységesítenék a személyi jövedelemadóban a kedvezményrendszer szabályait. Azt javasolják, hogy évi 3,4 millió forint éves jövedelemhatárig a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után egységesen 30 százalékos kulccsal, legfeljebb évi 100 ezer forint nagyságban legyen érvényesíthető adókedvezmény. Magasabb, 3,4 és 3,9 millió forintos jövedelemszint között a kedvezmények csökkentett mértékben vehetők igénybe.

A pénzügyminiszter kiemelte: a személyi jövedelemadóban hét adókedvezményt összevontak, és az adókedvezmény alap után egységesen 30 százalékos kulccsal érvényesíthető az adókedvezmény.

A munkáltatókat, a kifizetőket érintő jelentős egyszerűsítési javaslatnak nevezte, hogy a 100 millió forint alatti árbevétellel rendelkező, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, betéti társaságok, közkereseti társaságok könyvvezetése egyszerűsödik. Egy olyan, a kettős könyvvitelen alapuló beszámolási rendszert kívánnak bevezetni, amelyben a ténylegesen felmerült, alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén túl gyakorlatilag további értékelési, átértékelési feladatokat nem kell elvégezni.

Veres János megemlítette, hogy megszűnik a munkáltató által nyújtott adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, ugyanakkor korlátozni kívánják azokat az adómentes juttatásokat, amelyeknek nem volt egyedi korlátjuk. Egyszerűbbé válnak az ingatlan- és gépjármű forgalmazók, illetve a lízingcégek illetékkedvezményére, mentességére vonatkozó eljárások, akárcsak a gépjárműveknél a vagyoni értékű jog értékmeghatározása.

Az éves bevallások és befizetések határideje 10 nappal hosszabbodik. A határidő az adóévet követő február 15-ről február 25-ére változik.

A tárcavezető elmondta, hogy emelkedik az átalányadózás választhatóságának értékhatára. Ez a személyi jövedelemadóban 8 millióról 15 millió forintra, a kereskedők esetében 40 millióról 100 millió forintra változik. A helyi iparűzési adóban 4 millióról 8 millió forintra emelkedik az egyszerűsített adóalap-megállapítás összeghatára.

Veres János kiemelte, hogy a feketegazdaság fehérítésének fontos területe a számlaadás ösztönzése. Ennek érdekében elő kívánják írni az átalányadózó egyéni vállalkozókra, őstermelőkre, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanyára a számlatartási kötelezettséget. A kormány kedvezménnyel is kívánja ösztönözni a számlaadást. Ennek lényege, hogy meghatározott szolgáltatások igénybevételkor a számla ellenértékének 30 százaléka elszámolható személyijövedelemadó-kedvezményként.

Az előterjesztés szerint szigorodnak az adóbírság szabályai. Ha az adóhiány-bevétel eltitkolással, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, az adóbírság kiszabható maximális mértéke az adóhiány 50 százalékról 75 százalékra emelkedik.

Megszüntetik a cégautó adót, amelyet meglehetősen kevesen fizetnek – mondta Veres János. Ezt vagyoni típusú adó válthatná fel, amely az érintettek számára kisebb terhelést jelent.

(Még az adótörvények tárgyalásának megkezdése előtt az Országgyűlés hétfőn befejezte a hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló határozati javaslat részletes vitáját. Bagi Béla (Fidesz) az előterjesztők nevében azt kérte, hogy a képviselők a végszavazáskor támogassák a javaslatot.

Az ülést vezető Világosi Gábor közölte, hogy a módosító javaslatokról várhatóan következő ülésen határoznak.)