A rendőrségnek is részt kell vennie a diszkrimináció elleni küzdelemben: ennek meg kell nyilvánulnia az alkalmazottak felvételében, a munkahelyi előmenetelben, és fontos az etnikai arányt javító humánpolitikai és képzési tervek megalkotása – mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman kedden Budapesten sajtótájékoztatón, ahol a rendőrségnél végzett átfogó, féléves vizsgálatának eredményeit és az ezzel kapcsolatban megfogalmazott javaslatait összegezte.
Az ombudsman közlése szerint azt vizsgálták, mikor és miként válhat toleránssá és képessé a rendőrség a kisebbség és másság elfogadására, a kisebbségi jogok megóvására, miként lehetséges az ügyintézési kultúra, az ügyfelekkel és a szervezeten belüli kommunikáció következetes javítása.
A vizsgálatban – amelyet 17 helyszínen végeztek a fővárosban és vidéken – kíváncsiak voltak az emberi méltóság tiszteletben tartására, az egyenlő bánásmódra, a kisebbségek nyelvhasználati jogaira, az előállítási, ügyfélfogadási és panaszkezelési gyakorlatra. Kállai Ernő szerint a társadalmon belüli jelentős előítéletesség megtalálható a rendőrségen is.
Mint mondta, a vizsgálatot alapvetően a kisebbségekkel kapcsolatban végezték, de mivel a sajtóból és panaszokból megismert konfliktushelyzetek alapvetően a romákat sújtó előítéletekkel függtek össze, döntően a romákat érintő alapjogi visszásságokat vették nagyobb arányban szemügyre.
A biztos a vizsgálat egyik fontos megállapításának tartja, hogy úgy tűnik, mintha a rendőrség cigánysággal kapcsolattartása kizárólag a bűnmegelőzésre szorítkozna, ami már önmagában előítéletességet sugall. Ezért azt javasolják, hogy a jövőben a cigány szervezetekkel formális kapcsolatok helyett folytassanak érdemi, sokoldalú párbeszédet.
Kifogásolták, hogy a rendőrségi ügyfélfogadásnak nincs egységesen szabályozott rendje, ahogy nincs előírás az előállítás körülményeire sem. A biztos azt javasolta, hogy az uniós pénzből felújított – és időközben funkciójukat vesztett – rendőrségi fogdákat hasznosítsák az ügyfélfogadás, előállítás körülményeinek javításában.
Véleményük szerint “komoly aggodalomra ad okot” alapjogi szempontból a fővárosi fogdák állapota, a vidékről bejáró és rossz körülmények között dolgozó emberek helyzete. Indokoltnak tartanák a fogdai személyzet konfliktuskezelési, kommunikációs készségének fejlesztését. Megítélésük szerint nem megfelelő a panaszok kezelése sem.
A biztos és munkatárai megállapításai szerint az előállítás alkalmat adhat az etnikai alapú intézkedésre, mert a jogalap meghatározása túlságosan tág. A rendőrség járőreinek körében továbbra is működik az “etnikai profilalkotás”, a 14-39 év közötti, gyalog közlekedő roma férfiakat lényegesen nagyobb arányban igazoltatják, mint ami a lakosságon belüli arányszámuk alapján várható lenne. Ennek felszámolása érdekében indokoltnak tartja az igazoltatás indokainak pontosabb megfogalmazását a rendőrség szolgálati szabályzatában és az igazoltatás “hatásfokának” kötelező éves elemzését.
A kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban azt tapasztalták, hogy meglehetősen alacsony a kisebbségi nyelvet használó ügyfelek, fogvatartottak köre, de szükségesnek tartják, hogy a hivatalos tolmácslistán szerepeljenek a hazai kisebbségi nyelven tolmácsolók is.
A biztos szerint több nőt és roma munkatársat kellene felvenni a rendőrségre, különösen közalkalmazottként és arányukat 5-10 éves karriertervvel kellene fokozatosan emelni. A felvételi alkalmassági vizsgálatok során pedig tesztelni kellene a jelöltek kommunikációs képességét, konfliktuskezelését, toleranciáját, empátiáját, szociális intelligenciáját, az intolerancia mértékét. Ezek változását is rendszeresen mérni kellene – javasolják.
Fontosnak tartják, hogy a rendőrség vezetése szervezze meg a testületen belüli előítéletességgel kapcsolatos vitákat, vezessen be emberi jogi, szakmai képzéseket a nyilvánosság korlátozása helyett. Mint mondta, “a ki nem beszélt problémák, a ki nem beszélt előítéletesség elhallgattatása önmagában nem oldja fel ezt a helyzetet”.
A rendőrség és média kapcsolatát is vizsgálták és úgy találták, fontos lenne, hogy több roma szóvivőt, sajtóreferenst alkalmazzon a rendőrség, mert – mint mondta – ha természetessé válik az, hogy kisebbségi származású megjelenik rendőrségi szóvivőként, rendőregyenruhában, az “sokat lendíthet a társadalmi megértésen és elfogadáson”.
Kállai Ernő egy kérdésre válaszolva azt mondta: úgy látja, egyelőre nincs annyi roma rendőr, “nincs kritikus tömeg, amely áttörné az előítéletességet a rendőrségen”.
Az ombudsman a rendőri vezetés, a rendészeti miniszter és a kormány számára megfogalmazta ajánlásait, és a problémákra való felhívással azt szeretné elérni, hogy létrejöjjön az a garanciarendszer, amely a kisebbségi jogok érvényesülését, az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek betartását biztosítja a rendőri ügyintézésben és eljárásokban.
A biztos jelentésében az szerepel, hogy a jövőben vizsgálni kívánják az etnikai motivációjú bűncselekmények statisztikájának, ügyintézésének zavarait, a sértettek jogvédelmét, a rendőrségi képzés szocializációs mintáit.
A biztosi jelentés teljes terjedelmében letölthető a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának hivatalos honlapjáról.
