A munkaadók többsége nem tett eleget a kormány javaslatának, és nem adott dolgozóinak fizetett szabadnapot augusztus 15-re. Nem lesz azonban mérlegelési joguk abban az esetben, amennyiben a parlament módosítja a Munka törvénykönyvét, és Nagyboldogasszony napját a hivatalos ünnepnapok közé emeli.

Nem kezdeményezett még tárgyalást a kormány az Érdekegyeztetési Tanáccsal (ÉT) annak érdekében, hogy a miniszterelnök által javasolt munkaszüneti napról, augusztus 15-ről megismerje a kabinet a munkaadók és munkavállalók véleményét. Ez azonban mindenképpen megtörténik még a kodifikáció megkezdése előtt – tájékoztatta a lapot Õry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Hozzátette, mindaddig, amíg az ÉT tagjainak ezzel kapcsolatos hivatalos álláspontja nem ismert, nincs értelme megkezdeni a törvényalkotást. Mint ismeretes, a kormány Nagyboldogasszony napját megelőzően azt javasolta a munkaadóknak, hogy adjanak dolgozóiknak fizetett szabadnapot, nem sokkal később pedig a kormányfő már arról beszélt, hogy a jövő évtől hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánítaná augusztus 15-t. Ehhez azonban az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, hiszen az ilyen napokat a Munka törvénykönyvének rögzítenie kell. A törvénymódosítást a Gazdasági Minisztériumban készítik majd elő, ám hivatalos felkérést erről a munkajogi kodifikációs osztály még nem kapott.

A Munka törvénykönyve jelenleg tíz munkaszüneti napot jelöl meg, ezek fele a keresztény valláshoz köthető egyházi ünnep. A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Nagyboldogasszony napjának ünneppé nyilvánítását a katolikus püspöki kar javasolta a kormányfőnek. Az a tény, hogy a katolikusok számára fontos ünnepnappal gyarapodna a már meglévők száma, megosztja a felekezeteket, és a politikai pártokat is. Bölcskey Gusztáv református püspök úgy véli: legalább ennyire fontos lehet a nagypéntek vagy a reformáció emléknapjának, október 31-ének hivatalos ünnepnappá tétele.

Érintettek természetesen a gazdasági szféra résztvevői, akik szerint túl nagy kiesést okozna egy, az augusztus 20-aihoz ennyire közel eső újabb szabadnap. Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy látja: nem volt elég meggyőző a kormányzat érvelése az újabb munkaszüneti nap szükségességét illetően. Ez derül ki abból a belső felmérésből is, amelyet a Vállalkozók Országos Szövetsége végzett el tagjai körében. Szerintük ugyanis a millenniumi évfordulótól távolodva nehéz megindokolni a Nagyboldogasszony napjának fontosságát, hiszen a jövő évtől kezdődően már nem várhatóak az ideihez hasonlóan jelentős megemlékezések. Mindemiatt szerintük érdemes megfontolni, hogy megéri-e a szabadnap révén elkerülhetetlen veszteség. Egy fizetett ünnepnap tizenötmilliárd forintjába kerül az országnak, és ez az összeg csak nőhet. A munkavállalók egy része valószínűleg él majd a két közeli szabadnap adta lehetőséggel, és a közöttük lévőket is kiveszi majd.

Az ünnepnap mellett érvelők gyakran hivatkoznak arra, hogy a nemzetközi gyakorlathoz képest nincs sok hivatalos ünnepnap hazánkban, ám Õry Csaba szerint bármilyen döntés is születik, azt nem az effajta összehasonlítás határozza majd meg. Az államtitkár sokkal fontosabbnak tartja a hagyományok figyelembevételét. Tény azonban, hogy míg nálunk 10 munkaszüneti nap van, addig Ausztriában 15, Németországban 12, Angliában 11.