Kiserdő és a NATO-értekezlet – az ombudsman a rendőrségről, az önkormányzatokról és a hajléktalanokról

2008.11.17. OS

Az alapjogok védelmét biztosították a XIX. kerületi Rendőrkapitányság rendőrei azzal, hogy a NATO védelmi minisztereinek budapesti találkozója előtt tájékoztatták a kúttói erdő hajléktalanjait az ellátási- és szálláslehetőségekről. Aggályos azonban egyes önkormányzatok és az erdő vagyonkezelőjének álláspontja - állapította meg az ombudsman.

Azért, mert valaki hajléktalan, egy rendezvény biztosítása során ne legyen kitéve kizárólag csak ellene irányuló intézkedésnek. Az állampolgári jogok biztosa, Szabó Máté ezt annak nyomán fogalmazta meg, hogy még a NATO 2008. október 9-10-re tervezett informális védelmi miniszteri találkozója előtt egy szociális munkás panaszbeadványban sérelmezte: a védett személyek biztonságára hivatkozva a Kúttói erdőben élő hajléktalanok eltávolítását tervezik.

Az erdő a repülőtérre vezető gyorsforgalmi út mentén fekszik. Az ombudsman szerint ez a körülmény indokol biztonsági intézkedéseket, amelyek azonban mindenkire egyformán kell vonatkozzanak, nem korlátozódhatnak kizárólag a hajléktalanokra. A biztos haladéktalanul megkereste az országos rendőrfőkapitányt, aki arról tájékoztatta, hogy valóban szó volt egy biztonsági sáv kialakításáról, amire azonban végül nem lesz szükség, helyette több más intézkedés mellett megerősítik a rendőri jelenlétet. A főkapitány egyértelműen közölte, hogy nem áll szándékukban kitelepíteni a hajléktalanokat, viszont felmérték a közeli szálláslehetőségeket és ezekről szórólapokon tájékoztatták őket.

Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a rendőri biztonsági intézkedések nem vetnek fel aggályokat az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. Aggasztó azonban a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatójának válaszából és a kerületi polgármester leveléből érezhető tendencia. A polgármester például megírta, több más kerület úgy próbál megoldást találni, hogy a hajléktalanokat átköltözteti a Kúttói erdőbe. Álláspontja szerint a hajléktalan probléma orvoslása - a Vöröskereszttel és szolgáltató intézményekkel való folyamatos együttműködése ellenére – nem helyi önkormányzati feladat. Az erdőgazdálkodó szervezet pedig úgy hárítja el a felelősségét, hogy az anyagiak szűkösségére és a hatáskör hiányára hivatkozva lemond a terület vagyongazdálkodási jogáról és csak azt a környéket kezeli, amelyen még nem élnek hajléktalanok.

Mindezek nyomán az ombudsman jelentése egyfajta figyelemfelhívás, amely beilleszkedik a biztos kiemelt hajléktalanság-projektének kereteibe. Szabó Máté "Emberi méltóság – korlátok nélkül" mottóval kezdeményezte a hajléktalansághoz vezető, a hajléktalan léttel összefüggő problémák feltárását, a megoldás javaslatainak, lehetőségeinek koordinálását. A projekt középpontjában az a tétel áll, hogy a hajléktalanság nem lehet stigma, az alapvető jogokhoz, közöttük emberi méltósághoz való jog mindenkit egyaránt megillet, tekintet nélkül arra, hogy valaki hajléktalan-e, vagy sem.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN
RENDŐRSÉG