Ombudsman kontra BKV – Az utasok jogaiért

2008.11.19. OS

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részben elfogadja, részben azonban vitatja a válaszokat, amelyeket a BKV vezérigazgatója küldött egy korábbi vizsgálati jelentés megállapításairól. A válaszlevél szerint a BKV vezetője intézkedett, illetve intézkedést tervez a jegyellenőrök és biztonsági őrök azonosíthatóságával, az ellenőrök viselkedésével, az elhúzódó panaszkezelés gyakorlatával, és a BKV üzletszabályzatának elkészítésével kapcsolatban.

Szabó Máté korábbi jelentésében felhívta a figyelmet, hogy a hozzá benyújtott panaszok között több kifogásolta az ellenőrök otromba stílusát, az utasok emberi méltóságát sértő inzultusokat. A panaszokra a közlekedési vállalat nemegyszer csak hónapok után válaszolt, és reakcióban sokszor nem tükröződött vissza, hogy a vizsgálat elfogulatlan, korrekt lett volna. A biztos most megismétli, hogy nem elegendő, ha csak a BKV Zrt. megbízásából dolgozó biztonsági őröket intik a kulturált munkavégzésre. Ugyanezt meg kell követelni a vállalattal munkaviszonyban lévő ellenőröktől, tehát a saját alkalmazottaktól is.

Az ombudsman továbbra sem tartja elfogadhatónak azokat az érveket, amelyek a vállalat jegyeladási, pótdíjazási gyakorlatát magyarázzák. Továbbra is kifogásolja, hogy nem minden megállóban vásárolható menetjegy, de pótdíjat fizettetnek az utassal, aki ilyen megállóban jegy nélkül szállt fel. Nem vitatja, hogy a probléma orvoslása pénzbe és időbe kerül. A biztos ésszerű időn belül, kézzelfogható megoldást sürget.

A jogos követeléseket jogszerű módon kell érvényesíteni, írta előző jelenésében az ombudsman, és emellett az erre irányuló eljárás tisztességes voltát hiányolta. Akkor a tisztességes eljáráshoz való joggal ellentétesnek minősítette, hogy a BKV a követeléseit a jogszabályban meghatározott egyéves elévülési időn túl, öt esztendőn át kívánja érvényesíteni. A közlekedési vállalat vezérigazgatójának válasza nyomán is aggályosnak tartja az érvelést, miszerint az egyéves határidő csak a követelés bírósági érvényesítését teszi sikertelenné, de az elévülés után is fel lehet szólítani az érintetteket a fizetésre, tekintettel arra, hogy az elévült tartozás teljesítésére vonatkozó felszólítás önmagában nem jogszerűtlen, de a biztos szerint nem tisztességes. A biztos abban bízik, hogy ezeket a határidőn túli eljárásokat a közlekedési vállalat megszünteti.

Az ombudsman is elismeri – erre jelentése is utal –, hogy egy 1981 óta érvényben lévő minisztertanácsi rendelet értelmében az egyéves elévülési idő csak az autóbuszon, trolibuszon, és villamoson utazókra vonatkozik, a HÉV-en és a metrón utazókra viszont nem. A biztos szerint – a BKV véleményével szemben – ezt az ellentmondást nem csak a jogalkotó oldja fel. Az Alkotmány ugyanis tilt minden hátrányos megkülönböztetést, így a különböző járműveken utazók megkülönböztetését is.

A biztos hasonló vizsgálata során Pécsről például azt a választ kapta, hogy ott az egyéves határidő után nem próbálják meg érvényesíteni a pótdíjköveteléseket.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZLEKEDÉS
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN