Komolyabb módosításokkal hatékonyabbá teheti a rendszert a külön törvényben szabályozni kívánt családon belüli erőszak miatt alkalmazandó távoltartás intézménye – jelentette ki Bárándy Gergely (MSZP), az SZDSZ által beterjesztett törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlésben, szerdán.
Hangsúlyozta: a kormány büntetőpolitikájának alapelve az, hogy lehetőleg ne utólag avatkozzon be az állam, hanem próbálja a bajt megakadályozni, ez a sértetti jogoknál is kiemeltebb társadalmi érdek.
Mint mondta, a távoltartás intézménye a családon belüli erőszak visszaszorításához a leghatékonyabb.
A szocialista képviselő közölte: több mint 20 módosító indítványt terjesztett be pártja a törvényjavaslathoz, ha azokat támogatják, akkor el tudják fogadni.
A módosítások kapcsán kiemelte, hogy a családon belüli erőszak fogalmát nem kötnék a büntető jog rendszeréhez, attól el kell szakadni, hiszen ez nem büntetőjogi kérdés.
Bárándy Gergely kitért arra is, hogy a távoltartás elrendelése túlzottan hasonlít az előzetes letartóztatás intézményéhez, ami kényszerintézkedés. Véleményük szerint a jogszabályok közötti alkotmányosan megkövetelt arányosságot be kell tartani, és nem ezért nem lehet így hagyni, különbséget kell tenni a büntetőeljárás jog legsúlyosabb kényszerintézkedése és a távoltartás prevenciós intézkedése között.
Azt is javasolják, hogy a távoltartás elrendelése 30 napról 60 napra emelkedjen, és legalább fél évvel későbbi hatálybalépést fognak javasolni a törvényhez.
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormánynak olyan közösséget kell építeni egy tudatos családpolitikával, amelyben sokkal nehezebben fordulnak elő erőszakos cselekmények.
Arról is szólt, hogy a törvény címével degradálják a család intézményét, szerencsésebb kifejezés lenne az “otthonon belüli”, vagy az “otthonban elkövetett erőszak”.
Véleménye szerint a jelenlegi törvény nem védi a sértettet, a távoltartás alkalmazására legfeljebb 10-30 napos időtartamra ad lehetőséget a törvény.
A fideszes képviselő közölte, hogy a most benyújtott törvényjavaslat bizonytalan lábakon áll, a problémát csak az utolsó, visszafordíthatatlan állapotában akarja orvosolni.
Mint mondta, kifogásolják, hogy a jogszabály nem határozza meg azt a maximális időt, amin belül a hatóságok kötelesek a távoltartásról döntést hozni.
Pelczné Gáll Ildikó közölte, hogy a törvényjavaslat céljával alapvetően egyetértenek, de komoly szakmai és alkotmányossági kifogásaik vannak.
Hangsúlyozta: a Fidesz továbbra is a büntetőeljárás keretein belül tartja elképzelhetőnek a távoltartás intézményének kezelését. Amennyiben a jelenlegi rendszer nem hatékony, úgy az eljárási szabályok módosítása jelentheti a megoldást.
Magyar Bálint (SZDSZ) arról beszélt, hogy a javaslat szerint tettenérés esetén a rendőrség jogot kapna az azonnali intézkedésre és a távoltartás elrendelésére.
Közölte: nem támogatják, hogy csak akkor lépjen életbe az intézkedés a bántalmazóval szemben, ha annak biztosítva van a lakhatási lehetősége. Mint mondta, ha a bántalmazót otthagyják a bántalmazott közelében, az tovább fenyegeti az áldozatot, aki a pszichés nyomás hatására visszavonja a feljelentését.
Meglátása szerint az MSZP és a Fidesz képviselői által felsorolt módosító javaslatok sok mindenben egybeesnek, és az SZDSZ nyitott a megvitatásukra.
Vidorné Szabó Györgyi (MSZP) szerint az előttük fekvő jogszabály még mindig nem arról szól, amiről szólnia kellene. A képviselő azt mondta, hogy ő a társadalom hozzáállásában látja az okát annak, hogy még mindig létezik a családon belüli erőszak, hiszen ezt a tettet nem ítélik el megfelelő módon.
Ezt követően az elnöklő Világosi Gábor az általános vitát lezárta.
