Élesen kritizálja a szakma a médiatörvény-tervezetet

2008.11.20. MTI

A médiatörvény november elején nyilvánosságra hozott munkaanyagának számos pontját élesen kritizálták az MTI által megkérdezett szakmai szervezetek; az öt parlamenti párt szakértői által készített tervezetet az MSZP nem támogatja, a Fidesz és az SZDSZ szerint pedig így a szocialisták felelőssége, hogy hosszú időre elszállt az átfogó szabályozás lehetősége.

A sajtószabadság elleni támadásként értékeli a médiatörvény-koncepciót a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ); a szervezet elnöksége szerint "a rendszerváltozás óta a sajtó szabadságával szembeni akár hasonló támadásra sem volt kísérlet". A legnagyobb taglétszámú hazai média-érdekképviselet honlapján azt írta: "A legenyhébb fogalmazással élve is méltánytalannak tartjuk, hogy egy ilyen törvény nem egyszerűen illegalitásban, politikai paravánok mögötti szürke zónában készül, hanem ráadásul minősíthetetlen, álcázó félrevezetéssel". Az Eötvös Pál MÚOSZ-elnök által jegyzett közlemény szerint a konstrukció a politikai szereplők "nyílt és durva rátelepedése" a média szóban forgó részére, így "leplezetlen kézi vezérlésről" van szó.

Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke egyebek mellett a folyamatosságot, a jó elemek továbbvitelét hiányolta a tervezetből; mint mondta: ha nem is az ORTT Panaszbizottságával, de fenn lehetett volna tartani a kifogások kezelésének valamiféle társadalmasítását. Megjegyezte azt is: a szakma "nem kapott sok esélyt" az anyag előkészületeiben való részvételre. A szerkesztői felelősség intézményéről szólva pedig azt mondta, hogy a médiahatóságnak a tulajdonossal szemben kellene eljárnia, aki majd rendezi saját vitáját alkalmazottjával. Jobban kell szabályozni a médiumok gazdasági és tartalomszolgáltatási kérdéseit, de "teljesen abszurdak" egyes, a felügyeleti szervnek szánt jogkörök. Megjegyezte: nem világos, hogy az új médiahatóság kikkel szemben járhatna el, mivel korántsem egyértelmű a médiacéggel "kapcsolatba hozható" személyek köre. Szavai szerint ugyanakkor "nem ördögtől való" gondolat, hogy e társaságoknak a mostaninál több gazdasági adatát, akár üzleti titkát ismerhesse meg a jövőben a médiahatóság.

"A nyilvánosságról titokban nem lehet törvényt alkotni" - foglalta össze egyik legfőbb kifogásukat Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, aki szerint - például a reklám kizárásával a közmédiumokból, a magyar gyártású alkotások kvótájának emelésével és az idegen nyelvű filmek feliratozásával - pozitív felvetések is vannak az anyagban. Elképesztőnek és abszurdnak nevezte azonban, hogy az újonnan felálló felügyeleti szervekben "pártdelegáltak" kapnának helyet, és tűrhetetlennek minősítette azt a felvetést, hogy a médiahatóság például házkutatást is tarthatna.

Az MSZP országos elnökségének kedd esti ülésén született egyhangú döntés arról, hogy a testület nem támogatja a médiatörvény jelenlegi tervezetének parlament elé terjesztését. Mandur László elnökségi tag közlése szerint a pártelnökség úgy foglalt állást, hogy az új médiatörvény munkaanyagát módosító indítványokkal nem lehet korrigálni. Ehelyett a dokumentumról szakmai vitát kell lefolytatni, és ennek eredményeként jövő tavasszal kerülhet a parlament elé az akkor már elfogadható állapotba kerülő új médiatörvény-javaslat. "Az MSZP elnöksége szerint egy új médiatörvénybe kevesebb médiakorlátozásnak, médiarendőrségnek kell bekerülnie, és több sajtó-, és véleménynyilvánítási szabadságnak, összhangban az uniós irányelvekkel" - fogalmazott a politikus, aki szerint a szocialisták olyan szabályozást tudnak támogatni, amely ezeket a jogokat nem csorbítja, hanem tágabbá teszi. Az MTI a kedd esti tanácskozás egyik résztvevőjétől úgy értesült: az MSZP elnökségi ülésén zömében szakmai bírálatok érték az anyagot. Ezek elsősorban az európai versenyjogi és az alkotmányossági elemzéseket, valamint a médiapluralizmus elvének hangsúlyosabb megjelenését hiányolták.

Az SZDSZ szakpolitikusa, Pető Iván szerint az MSZP azzal, hogy bejelentette, nem engedi az Országgyűlés elé a médiatörvény-javaslatot, elzárta a további tárgyalások lehetőségét, hiszen egyoldalú döntésével felrúgta azt a bizalmi légkört, amelyekre az eddigi munka épülhetett. A parlament kulturális és sajtóbizottságának liberális elnöke szerint az átfogó szabályozás lehetősége hosszú időre ismét elszállt, és ebben rendkívül súlyos az MSZP felelőssége. A kialakult helyzet biztosan árt a magyar médiapiacnak - hangsúlyozta Pető Iván.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG