A cseh alkotmánybíróság szerdán ismertetett végzésében világossá tette, hogy a Lisszaboni Szerződés vitatott részei nem ellentétesek a cseh alkotmánnyal, igaz, a bírák elismerték azt is, hogy a szerződés egészét nem vizsgálták. Többen attól tartanak, hogy emiatt újra megakadhat a ratifikációs eljárás.
Nagy várakozás előzte meg a prágai alkotmánybíróság ítéletét: Csehország ugyanis már korábban közölte, hogy addig nem folytatja a Lisszaboni Szerződés ratifikációját, amíg a taláros testület meg nem állapítja, hogy a dokumentum rendelkezései összhangban vannak-e a cseh alkotmánnyal. Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a reformszerződés nem ellentétes az ország alkotmányával – igaz, elismerte azt is, hogy nem a dokumentum egészét vizsgálták, csupán azon részeit, melyek ellen a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátori csoportja és az államfő kifogást emelt.
Az euroszkeptikusként ismert Václav Klaus cseh elnök – aki a bíróság keddi ülésén még azt kérte: mondják ki, hogy a szerződésben foglaltak ellentétesek a cseh jogrenddel – a döntés ismertetését követően politikainak és szubjektívnek nevezte azt. Közleményében sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy az alkotmánybíróság – miként fogalmazott – nem adott megfelelő választ az általa felvetett jogi érvekre, és hozzáfűzte: arra számít, hogy a reformszerződés ellenében a képviselők vagy szenátorok egy csoportja ismét felveti ezeket – vagy más érveket.
A cseh szenátus elnöke, Premysl Sobotka (ODS) ugyanakkor a CTZ hírügynökség szerint nem tartotta valószínűnek, hogy a szenátorok újra az alkotmánybírósághoz fordulnának. „Ebben a pillanatban a parlament két házában semmi sem akadályozza a Lisszaboni Szerződés ratifikálását” – hangoztatta a szenátus feje. Mirek Topolanek cseh miniszterelnök szintén azt mondta, hogy a bíróság döntése lehetővé teszi a reformszerződés parlamenti ratifikációjának folytatását.
Brüsszelben alig titkolt megkönnyebbüléssel fogadták a hírt, igaz, Pia Ahrenkilde Hansen bizottsági szóvivő a CTK hírügynökségnek azt mondta: a Bizottság soha nem nyilvánított véleményt a tagállamokban zajló ratifikációs eljárás egyes szakaszaiban, és most sem fogja ezt tenni. „A döntés a cseh parlamenten múlik” – hangsúlyozta a szóvivő, aki ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a Bizottság meggyőződése szerint Csehország teljesíteni fogja azokat a kötelezettségvállalásait, melyeket a Lisszaboni Szerződés aláírásakor tett.
Nem volt ennyire visszafogott Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, aki úgy vélekedett, hogy az alkotmánybíróság szerdai döntése véget vethet a ratifikációs patthelyzetnek Csehországban. Az EP feje kiemelte azt is, hogy Csehországra az Európai Unió soros elnökeként 2009 első felében fontos feladat hárul. „Ebben az összefüggésben az Európai Parlamentben abban bízunk, hogy az új EU-elnökség nagymértékben hozzájárul majd a ratifikációs eljárás előreviteléhez” – idézte az EUobserver Hans-Gert Pötteringet.
Megfigyelők szerint a cseh alkotmánybíróság döntése még nagyobb nyomás alá helyezheti az íreket, akik június 12-én referendumon szavazták le a reformszerződést. Az ír kormány a tervek szerint az uniós állam- és kormányfők decemberi ülésén vázolja majd fel, miként is képzeli a sikertelen népszavazás utáni helyzet kezelését.
